Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)
Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)
az időben. A földbirtokosoknak ekkor még nem jelentett különösebb gondot, hogy a birtokukra befogadott néhány családot az építkezéshez fával ingyen ellássák. 50 Különösen akkor nem, ha az addigi kevés telki és majorsági szántóföldjeiket bővíteni kívánták. Más volt a helyzet a megye északi részén. A XVIII. század elején ezen a vidéken is nagykiterjedésű erdőségek voltak ugyan, de itt az erdőirtás — talaj hegyes és terméketlen) és éghajlati (hideg) viszonyok miatt — nem párosulhatott a minél több szántóföld létesítésének elvével és igényével. A magas lélekszámú falvakban (a megyében itt voltak a legsűrűbben lakott települések) a szántóföldnek alkalmas, egyúttal építőanyagot is biztosító erdőket gyorsan kiirtották. A földbirtokosok az erdő többi részét nem engedték díjtalanul kiirtani, mert a fa, különösen feldolgozott állapotban (zsindely, deszka, hordó, kád, járom, kerék, stb.) jelentős jövedelmet biztosított. A fő építőanyag ezen a vidéken is a fa maradt, de az építéshez szükséges fát már nem ingyen, hanem többnyire pénzért szerezték be. A XVIII. század közepéről származó adatok szerint, az északon fekvő Lest 51 és Rózsaleheta (Rózsaliget) lakói az épületek falának elkészítéséhez szükséges gerendákat, a tetőzet szarufáit, deszkákat a szalatnai és málnapataki uradalmaktól, a Zólyom megyei Gyetváról szerezték be, illetve vásárolták meg. 52 Sőt egy tanúvallomásból tudjuk, hogy az északon fekvő Korna lakói már a XVII. század közepén a hradistyaiaktól (Várkút) szerezték be a szarufákat.™ A XVIII. század közepétől a megye középső részén a lakóházak falazatának építésénél a fa háttérbe szorult. Ennek oka elsősorban a fahiány volt. A XVIII. század közepétől az uradalmak fokozott gondot fordítottak az erdők védésére a megye középső részén is. A földbirtokosok a faigényes hamuzsír fabrikákat sorra megszüntették, ez időtől kezdve szálas erdők kiirtásával újabb irtványföldek létesítését nem engedélyezték. 5 ' 1 A faépítkezés megszűnéséhez vezettek a megye tiltó rendelkezései is. Eddigi ismereteink szerint a „Fábul való Házak" építését tiltó rendeletet 1783-ban adott ki először a megye. 55 Ez időtől kezdve szinte évenként, gyakran egy évben több alkalommal is (pl. 1794-ben háromszor) foglalkozott a megye a „Házak Derekainak fá13
