Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)
Kozocsa Sándor: Mikszáthra emlékezve
gyezíe föl Endrődi Sándor az okát : „A ceruzás jegyzetek Mikszáth Kálmán megjegyzései, abból az alkalomból, mikor a Mikor a hóhért akasztják című, Gyulairól szóló kritikáját írta a Festi Hírlap-ban. Ebből a kritikából csak az első rész jelent meg, folytatását Tisza Kálmán tanácsára abbahagyta. Endrődi'' A könyvben Mikszáth ceruza jegyzetei érdekes világot vetnek a cikk írásának körülményeire. E jegyzetek alapján készült a kuriózumszámba menő cikk. A lap szélére írt megjegyzések jellemzőek Mikszathra, egyben igazolják, hogy Mikszáth tárcája válasz volt Gyulainak Galamb a kalitkában с munkájáról írt kritikájára 8 , mely, hogy igazságtalan volt, azt nem kell kiemelnünk. Közöljük Mikszáth jegyzeteit. Az éjről. Petőfi Amott egy agg cserfa zöldül... Heine Egy tavaszi nap. III. (Első két soránál megjelölve:) Petőfi. A székely fogoly. Az ízlés ellen, discrecio ellen. Pál gazda. Sületlen. Beteg-ágyon. Petőfire emlékeztet — mint a macska a tigrisre. Három, éj. (Első strófa megjelölve) : Magyartalan bőbeszédűség. Marihoz elutazásakor. Mari ne távozz többet! (Nyilván, hogy a költő ne írhasson több ilyen verset hozzá.) A táblabíró. Petőfi „Magyar nemes"-ének átfordítása. Hang, forma — plágium és mégsem ér semmi. Két évvel később, 1939-ben jelent meg a Délszláv-Magyar Szemle с bilingvis folyóiratban a Jugoslavensko-Madjarska Revija-ban9 szerb és magyar nyelvű irodalomtörténeti vázlatom, az Istorija madjarske knjivzevnosti, narovcito и XIX г XX reku — A magyar irodalom története, különösen a XIX. és a XX. században. Ebben röviden így foglaltam össze azt, amit Mikszáthról tudni illik egy idegen nyelvű országban: „A regény- és novellairodalom még a század végén is Jókai romantikus uralmának hatása alatt áll. Mikszáth Kálmán veszi át tőle a folytatás szerepét, de témáit és kifejező eszközeit közelebb hozza olvasóihoz. Mikszáth nagysága főleg a rajzban, az elbeszélésnek különleges finomságában rejlik. Az elsők között viszi be irodalmunkba szűkebb hazájának, a felvidéki palócságnak életkörülményeit". Öt év múlva megjelent Kis magyar irodalomtörténet c. könyvemben már külön fejezetet szenteltem Mikszáth pályafutásának. „A realizmus a romantikával szemben nem torzít, nem keresi ki a legrútabb, vagy a legnemesebb vonásokat, hanem a kettő keverékéből alkotja meg alakjait. Ezért is nem a részletek érdeklik, hanem az egész, s abból akar összhangot teremteni. A realizmus sem az életet másolja, hanem a természet jelenségei alapján kívánja a világot felépíteni. A naturalizmus már inkább kidomborítja a torz vonásokat. Ez sem másol, de az eredetit elrajzolja, s többnyire karikirozásra törekszik. A realizmus elméletét különösen a regényirodalom termékei alapján lehet meghatározni, de a rajzforma bő teret szolgáltat a valószerű ábrázolás példatárához. A magyar realizmus legkiválóbb írója, a nagy epikus hagyomány folytatója Mikszáth Kálmán, a Jókai utáni nemzedék legkiemelkedőbb prózaíró tehetsége. Politikai karcolatokkal kezdte pályáját, mint a Szegedi Napló „újdondásza", de ezek a művei kevésbé bizonyultak maradandónak. Különösen Beöthy Zsolt 105
