Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)
Kozocsa Sándor: Mikszáthra emlékezve
nyomán írt rajzaival vonta magára a figyelmet. Ezekben a szülőföldjének, a felvidéki Szklabonyának (később Mikszáthfalva), majd később Szeged környékének életéből merített alakjait mutatta be érzelmes humorának derűjével. Jellemző figuráit olyan helyzetekben léptette fel, melyek teljesen újszerűen hatottak. Bármilyen kopott témához vagy értéktelen eseményhez nyúlt, az tehetségének fényével elárasztva azonnal érdekessé, kedvessé és élvezhetővé vált. így tudott Mikszáth, mint Petőfi a lírában, a köznapiból is művészit és meglepőt alkotni. Akár A tót atyafiak, akár A jó palócok apró történeteit vázolja, akár a hanyatló dzsentri-élet köréből meríti történeteit, egyaránt tud frisset, újszerűt adni. A derűs árnyalatú rajzforma klasszikusa. Nagyobb kompozíciója kevés van, bár ezek között is vannak jelentősek. Regényei inkább elnyújtott novellák, amilyen kedves története, A vén gazember, melyben egy derék kasznárra árasztja kedélyének mindent megaranyozó sugarait. Nagyobb szabású regényt csak néhányat írt, ezekből társadalmi környezetben játszik legbájosabb remeke, a Szent Péter esernyője; ebben egy csodálatos esernyő kalandjait meséli el kiapadhatatlan szeretetreméltóságával. Komolyabb témához nyúlt a látszatra derűs történetben, A Noszty fiú esete Tóth Marival címűben, ebben már arra mutatott rá, hogyan úszik el a föld a magyar földbirtokos nemesség talpa alól. Az Űj Zrínyiászban groteszk társadalmi összeütközésre világított rá, mégpedig arra, hogy milyen problémákkal állana szembe a szigetvári Zrínyi Miklós, ha társaságával együtt feltámadna s belevegyülne a mai kor küzdelmeibe. Történelmi színezetű, regényes korrajzaiban is azok az értékes elemek, melyekhez nemcsak a história anyagára támaszkodik, hanem a saját élményeiből is merít, bár a külső eseményeket ötletesen fejleszti cselekménnyé: így A beszélő köntösben a törökvilág korát elevenítette fel, s azt a romantikus humorista szemével mutatta be, a Beszterce ostromában egy bogaras mágnás Don Quijote-i hadakozását rajzolta. A Különös házasság hőse egy titokzatos életű arisztokrata rejtélyes házassága, végül egy regénye, A fekete város, а kuruc korszakban lejátszódó história a lőcsei polgárok életéből. Történelmi regényeihez Mikszáth többnyire a Felvidék életéből merít tárgyat, társadalmi témájú munkáiban is a magyar vidéket festegeti sok derűvel, néha csípős szatírával s olykor bizonyos torzítással. Epizódalakjai leginkább élethűek és sikerültek." 10 1953-ban az Országos Széchényi Könyvtár A mi íróink (ajánló könyvismertetések a szépirodalom tanulmányozásához) с sorozatában a 2. számú füzetet, a Mikszáth Kálmánról szólót szerkesztette, melyben a szűkszavú életrajzi bevezetés után a következő három fejezet: Ütban a realizmus felé, A realista író, A nagy realista író, keretében 13 halhatatlan Mikszáth-művet analizáltunk. 11 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia Mikszáth kritikai kiadásának szerkesztői, Bisztray Gyula és Király István felkérésére és az Akadémiai Kiadóval kötött szerződés (Budapest 1955 jún. 7.) alapján elvállaltam a teljes Mikszáih-bibliográfia összeállítását. A bibliográfiát folyamatosan készítettem, ez könnyítette és gyorsította meg a szerkesztők munkáját, mivel állandóan ren106
