Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)
Kozocsa Sándor: Mikszáthra emlékezve
Dr. KOZOCSA SÁNDOR Mikszáth Kálmánra emlékezve Azon a máj usvégi napon, amikor Mikszáth aránylag fiatalon örökre lehunyta a szemét, még nem jártam iskolába. Ezután majdnem tíz esztendővel történt, hogy Édesapámmal irodalmi vitát provokáltam arról, hogy Jókai vagy Mikszáth volt-e a nagyobb? Már akkor hevesen védelmeztem — gondolom — nem egyedülálló véleményemet, hogy Mikszáth az igazi, sőt a legnagyobb magyar író, Jókai pedig a nagy magyar mesemondó. Édesapám később is gyakran emlegette, hogy milyen határozottan szálltam síkra Mikszáth mellett. Persze ő sem változtatott akkori nézetén, és nekem sem kellett szégyenkezni felfogásom miatt. Közben teltek az évek, évtizedek, én mind közelebb és közelebb kerültem kedvelt írómhoz: Mikszáthhoz. Most már írásban is hitet tehettem ifjúkorom irodalmi „hőse" mellett. Az első alkalom akkor adódott, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályának dolgozója lettem, és ott a Görgeycsalád iratai között Mikszáth két, rendkívül érdekes, az írói alkotótevékenység boszorkánykonyhájába bevilágító levelét találtam, melyeket „Mikszáth Kálmán két ismeretlen levele" címmel a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában, az Irodalomtörténeti Közleményekben adtam ki: 1 A majdnem negyedszázada elnémult Mikszáth és írói művészete a Különös házassággal kapcsolatban ismét az irodalmi érdeklődés homlokterébe került. Dőry Ferenc,2 a történetíró, döntőnek látszó érveivel próbálta igazolni, hogy Mikszáth regényének cselekvénye nem azonos a históriában ismert eseménynyel. Az ItK. kritikusa rámutatott e hibás nézet tarthatatlanságára 3 : hiszen ez a felfogás a szépírót történetíróvá tenné. Éppen e vitás kérdésekre ad kitűnő választ a Magyar Nemzeti Múzeum Görgey-család levelestárában őrzött két ismeretlen Mikszáth-levél. Mikszáth élete utolsóelőtti évében írta Görgey Albertnek — aki dédapja révén rokona Görgey Artúrnak — A fekete város megjelenése után. A levelekből következtetve Görgey kérdőre vonta az írót hősének ilyenképpeni beállításáért, erre a vádra válaszolt Mikszáth frappánsul. A levelezést megindító két Görgey-levélnek nyomaveszett, de így is tisztán és világosan lehet látni Mikszáth sajátos felfogását a történelmi regényről. „Igen tisztelt Uram! A „Fekete város" egy családi legenda körül forog, melyet Görgey István említ egyik munkájában. E történet alkalmasint csak mese, legfeljebb valami csöppnyi igaz mag lehet benne. 102
