Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)
lakosságszámú várossá alakítsa Salgótarjánt. 1924-ben elindította a város tervezését. Működése alatt épült meg az ún. tisztviselőtelep, a hatósági, közigazgatási intézmények döntő többsége. Az 1930-as évek közepére mutatkoztak az első eredmények: városiasabb, virágosabb települést csodálhattak meg az ideérkezők. Megtapasztalta azt is, hogy az itt élők, a politikai pártok között is a legnagyobb métely a széthúzás, a jószándékú törekvések elgáncsolása. Mindezekkel szemben meghirdetett programjában központi hangsúlyt kapott az egymás nézetei iránti türelem és az összefogás szorgalmazása. Nem mást, mint az indokolatlan széttagolódást akarta megszüntetni. Ez a gondolat vezette akkor is, amikor kezdeményezte a három nógrádi város - Balassagyarmat, Losonc, Salgótarján - polgármestereinek, vezetőinek találkozóját 1941-ben. A kezdeményező elismerését jelentette, hogy Saigon sikeresen meg is tartották a rendezvényt. A polgármester úgy vélekedett, hogy az összefogáshoz elengedhetetlenül szükséges a különböző érdekek nyilvános megjelenítése. Ennek érdekében szorgalmazta Salgótarjánban a szakmai alapú egyesületek, társaságok, körök létrejöttét, működését. Förster Kálmán az alkotó értelmiségiek szerveződésének élére állt, és elnökséget vállalat a Balassi Bálint Művészeti Asztaltársaságban. Sohasem vállalt azonban közösséget a jelentkező szélsőjobboldali szándékokkal. Ez a magatartása nyugdíjazásához nagyban hozzájárult. A városiasodás elengedhetetlen feltételének tekintete a kultúra intézményeinek működését, az itt élő értelmiség számszerű növekedését, a minőségjavítását. Programjában e téren ért el legkevesebbet. Ennek ellenére itt is van számontartható kezdeményezése, eredménye. A nagy vállalatok adótöbbletének befizetéséből a szegénysorsú és tehetséges fiatalok továbbtanulásának anyagi megsegítésére alapítványt szervezett 1924-ben. Tanítók, zenetanárok pályára kerülését tette ezáltal lehetővé. Többen voltak, akik a polgári iskola befejezéséig, az érettségi bizonyítvány megszerzéséig az alapítvány támogatásával jutottak el. Munkássága alatt kezdte meg működését - először magániskolaként, később állami fenntartású intézményként - a Chorin Ferenc Gimnázium, ahol a város és a környék sok tehetsége nevelődött. Nagy figyelmet szentelt a település hagyományainak feltárására, megőrzésére. A közvetlen környezetéhez tartozó múzeumalapító, tudós, tanár, dr.Dornyay Béla régészeti feltáró, és a város történetét bemutató kiadványait sokoldalúan támogatta. Igaz, hogy közös 76