Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

be többek között a Sréterek, a Kubinyiak. Míg az utóbbi esetre a Kacskovics család somogyi birtokossá válása a példa. A XX. századi nagy történelmi traumák - a háborúk, a forradalmak, a békedik­tátumok és az ebből következő gazdasági súlyvesztés - mesterségesen megakadályozták e korábbi, természetes tartalmú és irányultságú folyamatok továbbélését. A hajdan lényegében központi fekvésű Nógrád - a XVIII. századi tudományszervezők északabbra fekvő Selmecre is központi elhelyezkedése miatt terveztek egyetemet - az ország határ szorításába, és egy kissé az új tartalmú fejlődés perifériájára került. Б tények - a történelmi és a jelenkori tapasztalatok - kényszerítenek bennünket, Nógrádban élő értelmiségieket arra, hogy megkeressük az értelmes cselekvés mára, és a XXI. századra érvényes, lehetséges irányait, eszközeit. A helyzet adta feltételek az így teremtett körülmények parancsolóan írják elő számunkra, hogy kutassuk a fejlődés irányait, vegyük számba a rendelkezésünkre álló, valóságosan is meglévő erőket. A korszakos munkát úgy véljük elkezdhetőnek, ha összefoglaljuk az elmúlt százötven év tanulságait, és a használható tapasztalatokra építjük a jövőnket. Homokba dugnánk fejünket, ha nem érzékelnénk és nem vennénk tudomásul, hogy napjainkra - a XX. század utolsó éveire - Nógrád megye, mint a földre hullt érett dió külső héjazata megrepedt, a természetes erővonalak mentén részekre hullott. A részek az újabban kialakult és a történelmi érdekek által meghatározottan: a kulturális és civilizációs vonzás erőterében szerveződnek másfajta egységgé. A megye nyugati része a főváros és Vác felé orientálódott, míg Balassagyarmat, Salgótarján önmagával és legföljebb vonzáskörzetével kialakult új kapcsolatok - Salgótarján esetében Bátonyterenyével, Fülekkel és Losonccal ­alapján teremti újjá önmagát. Az-új hatásrendszerben tétovázó Szécsény és Pásztó sorsában még sok a bizonytalanság. A mai körülmények létrejöttének sok oka a múltban gyökerezik. Közöttük vannak olyan okok, amelyeket ismernünk kell, de mivel a létrejöttéhez képest megváltoztak viszonyaink, kezelésüket is e szempont szerint kell elvégeznünk. Vannak azonban olyan okok is, amelyek következményeit még ma is görgetjük magunk előtt, ez esetben a cselekvésre irányultság milyensége határozhatja meg további sorsunkat. A tudás mélysége és cselekvés intenzitása. E két követelményrendszerre építve szükséges az elemző munkánk elvégzése. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom