Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Förster Kálmán (1885–1971)

ralis tanácsnok. Az értelmiségi törekvéseket - noha ő elsősorban a sport és a természetkedvelő szokásokat erősítette - felkarolta: személyesen megjelent rendezvényeiken, olykor rendelkezésükre bocsájtotta városi tanács épületét. Támogatta egyesületalapító szándékaikat és biztatására - díszelnöksége mellett - jött létre és folytatta tevékenységét a Balassi Bálint Művészeti Asztaltársaság. Az egyesület elnöke dr. Dornyai Béla, titkára Koltai Imre, háznagya Kraft Aladár volt. Tagjai voltak a fentieken túl: Bátki József, Bóna Kovács Károly, Fayl Frigyes, Bóna Kovács Károlyné, Csanádi Miklós, Rőder Alfréd, Vilezsál Richárd, Molnár Jenő, Blanár Sándor, Dudás János, Jónás Ödönné, Buczkó Géza, Endrei László, Ambrus Béla, Semefkay József, Nógrádi Papp Dezső, Visnyovszky Rezső, Perényi Tibor, Vadászy Bertalan. /26 A felsorolásból kitűnhet: Salgótarjánban volt iparos, kereskedő, vállalkozó és értelmiségi is. Jobbára olyan, aki a kapitalista iparban, vagy annak infrastruktúrájában dolgozott. A társadalmi élet sokszínűségében az alkotó értelmiségi még éppencsak az első lépéseket tette meg. A városi léthez szükséges munkamegosztás kialakult, elemei értékesek, de az egész még nem lényegült át olyanná, amelyet a polgári névvel lehetett illetni. A meglévő kevés a polgármesterhez és köréhez kötődött. Tapasztalhattuk: a városfejlődés ellentmondásainak - sok egyéb mellett - egyik oka éppen ez: a valódi életvitelével, az egzisztenciájával, a szellemiségével lényegében hiányzó polgár. Féja Géza így írt e jelenségről: "Vidéki életünkből hiányoztak a természetes társadalmi és kulturális izgalmak, a történelem az úgynevezett történelmi rétegek előjoga maradt, a kultúra pedig csupán kis választott csapat ügye lett." /27 A polgármester nem volt a városi elszigeteltség patrónusa. Legjobb tudása szerint segítette Balassagyarmat értelmiségével, és amint erre lehetőség adódott Losonc értelmiségével a kapcsolat felvételét. 1941. június 14-én megszervezett három város - Balassagyarmat, Losonc, Salgótarján - vezetőinek, küldöttségeinek találkozóját kezdeményezte, és lebonyolításának színhelye ezért is lett Salgótarján. /28 Többször is büszkélkedett az e téren elért, még éppen csak látható eredményekkel. A Salgótarjánra alkalmazott fekete város - fehér lélek kedvenc aforisztikus gondolatát gyakran mondogatta, még ünnepi beszédeibe is beleszőtte. A szópár igazsága hordozta ugyan a még meglévő ellentmodást - de utalt, jelezte az értéket is. 185