Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Förster Kálmán (1885–1971)

A kultúra szerves részének tekintette a hitbuzgalmat, a vallásosság körülményeinekjavítását, gondozását. Önmaga is vallásos volt. Hitbuzgalmi élete az evangélikus egyházhoz kötötte. A vallásosságot nem öncélnak tekintette, hanem úgy vélekedett, hogy a város különböző rétegei között megmutatkozó ellentmondás feloldására eszközül is szolgálhat. A városlakókról szólva meleg hangon minősítette e szempontból is az itt élőket "... a lakosság szorgalmas, becsületes, szerény, jószívű és nem utolsó sorban vallásos." /29 Távolságtartás a pártpolitikától Az életút kétségkívül legizgalmasabb, közfigyelmet kiváltó szakaszában azt a kérdést is indokolt feltennünk: polgármesterségének nem kevés évei alatt hogy viszonyult a politikához? A megválasztáshoz szükséges felidéznünk a személyes tapasztalatokat. Eddigi ismeretünk birtokában elmondható, hogy belső vonzalom nem fűzte a politikai pártoskodáshoz. A vizsgakudarcot, a szülőföldről való elmenekülés még csak felerősítette. /Végülis az élet nagy fintora, hogy nyugdíját is politikai okokra hivatkozás miatt vonták meg./ Tény azonban az is, hogy a két világháború közötti időszak Salgótarján történetében politikailag a legmozgalmasabb korszak. A politikai pártok közül a kormányzatot támogató erők voltak túlsúlyban: mutatta ezt az is, hogy az országgyűlési képviselőjelöltet mindig különösebb gond nélkül választották meg. A másik póluson a Szociáldemokrata Párt képezett tényleges politikai ellensúlyt. Hatásában azonban - újabb feldolgozások tanulságait hasznosítva - differenciáltabb képet kell e baloldali politikai irányzatról alkotnunk. Mindenesetre tény: a munkáspárt az eddigi politikai pályán szerzett gyakorlata, felkészültsége miatt csak korlátozott ellenfelévé tudott lenni, a kormányzati párt képviselőjelöltjeinek. Tömegereje ennek ellenére nem lebecsülendő: 1922-től szinte 2-3 éves ciklusonként nagy megmozdulások, sztrájkok tették izgalmassá a város életét. 1941-ig tartottak e heves munkabeszüntetések. Arról sem szabad megfeledkeznünk, az illegálisan működő kommunista pártnak is voltak szervezetei a városban és a környéken. Az ellenzéki érzület ha nem is volt kiforrott minőségű, de természetesen meghatározta sokak magatartását. E magatartás kialakulatlanságára jellemző, hogy 186