Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

inkább részvétét fejezné ki." /22 A beilleszkedés okozta szorító érzés tükröződik azokban a sorokban is, amelyben a Surányban eltöltött rövid időről írt: "Első papi állásom Surány volt, Nógrád vármegyében, Sréter György kastélyában, ahol mint udvari lelkész félévig tanulmányoztam a magyar földesurak életét és elveit." /23 Bővebbet azonban az itteni életéről, tevékenységéről nem tudunk. Azt azonban ismerjük, hogy a meghívó földesúr elhalálozott. Tessedik pedig miután "... eltemette a szügyi templomban lévő családi sírboltba, s ugyanazon napon a szarvasi egyházba lelkésznek meghívatott." /24 A család szellemi életében a körülmények tragikus alakulása folytán sem következett be változás. A gyermekek nevelésére nagy figyelmet fordítottak. A Sréter uradalomban megmaradt a házitanítóskodás szokása. A feladatra olyan személyt válaszottak ki, aki a puritán evangélikus egyházi nevelést biztosította, ugyanakkor az uradalmi lelkészi teendőket is ellátta. A család ismerete és műveltsége az ezt követő időben - tehát a XVIII. század végétől szorosan összeforrott az evangélikus egyházközség történetével. A család tagjai biztosították, a korábban már jelzett anyagi feltételeket is az önnálló egyházközség létrejöttéhez, amelyre aztán 1787-ben került sor. /25 Az egyház jelenléte pedig az iskoláztatás igényét, a tanulás, a műveltség szükségességét is példázta az uradalomban. Mindezek a tények - úgy vélem - kellően igazolták feltevésünket: a családon belül kialakult eszményképben történetileg is központi helyet kapott a műveltség megszerzésének igénye. Tekintettel arra, hogy ez az eszmény évszázados múltra tekint vissza, mint motiváló tényező is olyan intenzitással, amelynek hatása természetesen jelent meg az ősök és utódok életében is. A vallásos műveltségeszmény jelenléte és hatása mellett számolnunk kell olyan körülményekkel is, amelyek révén az egyházi és világi ideálok természetes kapcsolatba kerülhettek a családon belül is. így újabb eszmei áramok, és a valósághoz kapcsolódó korszerű magatartásforma megjelenését is számításba kell vennünk. E vonatkozásban különösképp a családhoz tartozó Ócsai Balogh Péter szerepét és tevékenységét tartjuk fontosnak. A vele létrejött kapcsolat és az általa kiváltott hatás megjelenésének első, természetes közege a családi közösség. Balogh Péter nevével első ízben a már korábban említett családi örökösödés során találkoztunk. Annak a Sréter Évának volt a férje, aki édesapja - Sréter Mihály és édesanyja Bossányi Julianna - halála után jelentős vagyont örökölt. A végrendeleten, mint tanú szerepelt elsőízben Balogh Péter aláírása és neve. A házasság révén a Sréter család központi ágával kerül rokoni kapcsolatba. Későbbiekben - más rokoni szálon - a so