Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

aholis éles hangú felszólalások sora támogatta az ezred tisztjeit. Balogh Péter 1790. augusztus 13-án megtett felszólalásában az ezred katonáinak sorsát összekapcsolta az általános politikai helyzettel, és mélyen szántó következte­tésigjutott el: "Mert mi mindenképpen arra igyekeztünk, hogy közöttünk és a fejedelem között meg bonthatatlan bizodalom állíttassák fel, látván, hogy ez minden boldogságunknak fundamentoma. De meg kell vállamon, hogy az illyetén hírek nem kevéssé gyengítik ezt a bizodalmat. Ha a katona, a kinek kezében fegyver vagyon, így el hurczoltatik, mit várhatunk mi, a kik a szára­zon vagyunk. Mitsoda veszedelmes hír következhetik ebből. Elejét kell hát venni a rossz hírnek is. A fejedelem, a haza boldogsága kívánja, hogy min­den időhalasztás nélkül neki írjunk. Ne mondjuk, hogy ezek így vágynak, hanem hogy illy rossz hírek hintegettnek; ezek Te ellened is vágynak. Mert ha egyszer ez messze megy, lehetetlen lesz megelőzni. írjunk pedig egyene­sen ő felségének. Tudom azt, hogy ő felségének ebben tsak legkisebb híre sintsen, hanem azoktól származik, akik féltik kenyereket." /40 Érzékelhetően megváltozott Balogh Péter hangja, óvatosabb, körültekin­tőbb érvelése. Hiszen az udvari körökből, a társasági összejövetelek alkalmá­ból összegyűjtött ismeretből leszűrhető volt: a király a vármegyék által ösz­szeállított új hitlevél tervezetet nem fogja aláírni, amint később ez be is iga­zolódott. Megváltoztak Európa politikai viszonyai is. A mentsük, ami ment­hető gondolkodás volt terjedőben. A királyi udvar, a Habsburg trón szilár­dulni látszott. Ott már az őszön lebonyolítandó királykoronázásra készültek. Az országgyűlés menete ugyan folytatódott, de októbertől már Pozsony volt a székhelye. A koronázás előjátékaként novemberben sorkerült a nádor választásra is, amelyen Balogh Péter nem kis szerepet vállalt: "0 volt az, aki midőn a király régi szokás szerint, lepecsételt levélben közölte a rendekkel a nádori hivatalra kijelöltek névsorát, fölkelt és indítványozta, hogy a levél fel ne bontassék s hozzátette: én úgymond Lipót főhercegre szavazok! Mire az­után az egész gyűlés egy szívvel, lélekkel elkiáltotta magát: éljen Lipót fő­herceg, Magyarország nádora". Sokak szerint a nádor nem is felejtette el Baloghnak ezt a tettét, és ennek fejében az országgyűlés befejeződését - 1791. márciusát - követően kinevezte őt Torontál vármegye főispánjává. /41 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom