Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban

lelohadt, a köznemesség hatalomvágya is alább hagyott. Ennek ellenére is igaz, hogy a következő generáció politikai gondolkodása ebből az időszakból merítkezett, és az 1790-91-i országgyűlés határozatának újbóli napirendre tűzése indította el az új, az 1825-i országgyűlés munkálatait, ez lett szellemi alapja az 1830-tól kezdődő reformkori országgyűlések folyamatának. Az 1820-as évektől új generáció jelentkezett Nógrádban is a politikai élet színpadán. A konzervatívabb - katolikus - köznemesség, /Gyürky Pál alispán, Jankovich Antal és köre/ valamint a korszerűsödést szorgalmazó reformer evangélikus - fiatal nemesek /Prónay János országgyűlési követ, Sréter János és mások/ konfliktusai, politikai vitája a mindennapok során, a közgyűlésekben is megmutatkoztak. A feszültség növekedését jelezte az 1823-as hónapokig tartó vármegyei ellenállás, amelyben az újabb adót követelő, királyi leiratot hozó báró Weinckheim József királyi biztos tevékenysége ellen tiltakoztak a vármegyei rendek. Színezte a képet az 1825-ös zelenei jobbágymegmozdulás. /37 Az 1790-es országgyűlés hagyományain újragerjedt politikai folyamatot azonban nem lehetett megállítani. A nógrádi politika fő színtere, a közgyűlés meghatározó szereppel bírt, ahol az új feladatra vállalkozók - Sréter János mellett, Kubinyi Ferenc, a Kacskovics testvérek, Huszár József említendő szövetsége kitapinthatóvá vált, és ők a 30-as, 40-es évek politikai törekvéseinek meghatározóivá váltak. Közülük különösképp Sréter János /1806-1842/ szemlélete, tevékenysége hangsúlyozandó. Felfogása sok tekintetben Széchenyi István gondolatköréhez kapcsolódott, de némely esetben azt meg is haladta. Rövid életpályáján gazdag tapasztalatot szerzett. A konkrét, a vármegyei viszonyok megváltoztatásának szükségességét három ponton hangsúlyozta. Felfogásában a liberális - a korábbi nemesi liberális - gondolkodás megjelenését és fejlődését figyelhettük meg. Szemléleteire - ez a körülötte megtalálható nemes társaira is elmondható - az angol, az amerikai gondolkodók mellett Jean Baptiste Say francia polgári közgazdász nézetei hatottak. Az általa képviselt válságmentes szabadversenyes kapitalizmus volt az elkövetkezendő időszakra érvényes, haszonelvű gazdasági fejlődésre érvényes modell. Szerinte: "Ha több gyár támad mindenik azon lesz, hogy olcsóbb, vagy tökélyesebb műveket készítsen. A haszonvágy, a javított készítésmódok, könnyebbítő eszközök új iparfejlődések keresésére fog ösztönözni." Ezáltal "nyer a fogyasztó, nyer a mester, nyer az ország". A gazdaság mindennapi életében nagy szerepet kap - e nézet szerint - a kereskedelem, a bankok. 21