Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban

Nagy figyelmet fordítottak az úrbéri kötöttségek rendezésére. Nézetük az volt, hogy "a jobbágytelek tulajdona azon pillanatban megszűnt a földesúré lenni, midőn az adó állandó értékül rendeltetett". Természetesen elismerték, hogy a földesurat kárpótlás illette meg birtokai után. Fő, megoldásra váró kérdés volt a jog előtti egyenlőség rendezése. Már 1830-ban elhangzott a vármegyei közgyűlésen, "hogy az adózó nép az ország rendjei közé fogadtassék be, s neki az országgyűlésben saját képviselők adassanak". A liberális felfogás nehezen érvényesült a vármegyei közgyűlésben, de a kor eseményeit áttekintve látható, hogy megmutatkozott az a törekvés, amire e politikai nézetrendszer Nógrádban ráépült: az ifjak vállalkoztak és folytatták az 1790/1791-i országgyűlés nemesi liberális világlátását, progresszív gondolkodását. Továbbvitték azt a gondolatot, hogy a jogegyenlőséget társadalmi méretben miként szélesíthetik ki. Gazdasági törekvéseik teljesüléseinek feltételéül a földtulajdon feloldását, az új típusú gazdasági rendszer - a szabadverseny - meghonosítását állították, abban vélték azt megtalálni az előrelépés eszközét. /38 A bukott forradalom és szabadságharc utáni időszak a gondolkodás szabadságát a magánszférába szorította vissza. Az 1860-as évektől azonban újra és ismételten, a korábbitól is határozottabban jelentek meg Nógrád megyében is a liberális nézetek. A Kossuthi-emigráció jeles személyiségeinek hazatérte - elsősorban Teleki László jelenléte - itt is újabb felbuzdulást eredményezett a politikában. A késői nemesi liberalizmus utolsó nagy és fénylő csillaga volt Madách Imre /1823-1864/, a politikában is jelesen alkotó drámaíró. Az 186l-es követválasztáson mandátumot nyert patrióta így írt - megváltoztathatatlan elveiről, amelynek alappillére a szabadság, egyenlőség, testvériség volt. Legyen szabadság abban az értelemben, hogy "hazám minden beolvasztástól megóvott integritása" biztosított legyen. Érvényesüljön: "a törvények alatti egyenlőség", és úgy jelenjen meg a mindennapok gyakorlatában a testvériség, hogy "a különböző ajkú népfajoknak nyelvi igényeinek méltányos tekintetbe vétele" megtörténjék. /39 A rövid idézetből is kitűnik, hogy abban szerzője sem foglalkozott a gazdasági fejlődés új elemeivel, így e korszak gazdasági kihívásait ez a társadalmi csoport - a köznemesség - gondolatilag már távolinak érezte magától. A nemesi liberalizmus világszemlélete meghaladásra várt, ennek bekövetkezése azonban váratott magára. 22