Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Förster Kálmán (1885–1971)

kozásához és hasznosításukhoz nem jelentett könnyű terepet Salgótarján: s kialakulatlansága, törekvéseinek bizonytalansága következtében. Siker vagy kudarc. A dilemma feloldása az ezután következő évek alatt történt meg. Salgótarjáni évek Folyamatok, események Salgótarjánban 1867-1922 között Salgótarján képviselőtestülete 1922. január 27-én - minden különösebb ünneplés nélkül kimondta várossá nyilvánítását. Az eseményeket a kirendelt szervező dr. Förster Kálmán irányította. Egyben pályázója is volt az újonnan kialakított közjogi feladatkörnek. Az eseménnyel lezárult az a folyamat, amely még a század elején indult el útjára: 1908-tól a település földesura Szilárdy Ödön, az ipari üzemek vezetői közül némely, és leginkább az iparosok és a kereskedők szorgalmazták az új közigazgatási státust. Salgótarján történetét átfogó és részletező tanulmányok is megkísérelték összefoglalni. Tapasztalatomból mondhatom: nem könnyű és ugyanakkor nagyon izgalmas feladat. Kísértett a sematizálás veszélye, a szerves fejlődés helyett a megszakítottságot, a természetes helyett a mesterségest, a csináltságot hangsúlyozó feldolgozási magatartás eluralkodása. A politikai érdek csábítását, a korszakonkénti egyoldalúságát sem volt könnyű leküzdeni. Az ideérkező fiatal polgármester a felszínen is jelentkező, mélyben is meghúzódó feszültségeket tartalmazó feladattal találta szemközt magát. Ebből néhányat szükséges felvillantanunk, hogy megérezzük, megértsük magatartását. A település történetében - noha erre a történtek egyértelműnek tűnő meghatározási kísérletek - pontos cezúrákat húzni nagyon nehéz. Mivel a gazdaság, a társadalom, a kultúra, a település mindennapjait és távlatait is meghatározó elemek. Ezek együttes, vagy elkülönített, de különbségek minősítése után az összefüggést láttató történetírói vizsgálat segíthet a valóságos kép kialakításában. Ehhez az igényhez és felvetéshez most úgy kívánok hozzájárulni, hogy a fejlődési folyamat elemeinek vázlatos áttekintésére, mozgására, érzékelhető hatásának megfogalmazására teszek kísérletet. Salgótarján településének új korszaka a XVIII. század második felében kezdődött, és napjainkig - lényegében 1950-ig, a megyeszékhellyé válásig négy, egymástól el nem választható periódusra osztható. 178