Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)

I. Utcanév jellegű alapelemek 1—2. A névrendszer legnagyobb részét alkotó utca és út (útja) alapelemű nevek (összesen 234 név) elkülönítésében jelentős nehézségek merültek fel. A hivatalos névadási gyakorlatban ugyanis a két földrajzi köznév rendre keveredik. A hivatalos iratok — közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek, utcanévjegyzékek, térképek — használatában egy-egy azonos közterület jelölésére, akár egyező akár különböző meghatározó elemmel összekapcsolva, meglehetősen közvetkezetlenül, hol az út (útja), hol az utca alapelemet használják. (Pl. Vörös Hadsereg útja (Кб), utca (Кб), út (T6), Felszabadulás útja (K5), utca (K6), út, útja (T6). (A legutolsó általam használt térkép a városról 1986-ból való, tehát ez tartalmazza tulajdonképpen a jelenlegi teljes utcanévanyagot. Elvileg ez alapján elvégezhető lenne a jelenlegi utcanevekben előforduló alapelemek megoszlásának vizsgálata, de — sajnálatos módon — a tárgyalt alapelemek ezen a térképen is következetlenül szerepelnek (sokszor még az utcahálózaton és a betűrendes mutatóban is másként). A nevek döntő többségében az út alapelem található a térképen (132 névből csak 15 fordul elő utca alapelemmel), sokszor még olyan esetben is, amikor egyértelműen, évtizedek óta a forrásokban és a használatban is az utca szerepel (pl. Arany János utca stb.). Ezért a három alapelemszámszerű megoszlását külön-külön nem tudom megadni. A nyelvhasználatra sem támaszkodhattam kizárólagosan a kérdés eldöntésében, ugyanis ott is ingadozásokat fedezhetünk fel, s ebben bizonyára nem kis szerepe van a névadási gyakorlat bizonytalanságának is. (Elég, ha csak a tájékozódást szolgáló utcanévtáblák nem mindig egyértelmű felirataira gondolunk.) Ha a nevek beszélt nyelvi használatában keresünk valamiféle tendenciát, akkor az út alapelemnek a köznyelvinél is gyakoribb alkalmazását figyelhetjük meg. Ezzel ellentétes folyamatra mutat rá Hajdú Mihály: szerinte a budapesti névanyagban (sőt Orosházára is hivatkozik) az utca utótag az út rovására terjed. „Gyakoriságának elsősorban az az oka, hogy jelentése általánosabb, kevesebb fogalmi jegyet tartalmaz, szinte valamennyi más utótag helyett használható" (i. m. 9). Űgy gondolom, hogy a két alapelem jelentésének, használatának pontosítását az ÉrtSz. meghatározása szerint végezhetjük el. Ennek értelmében az utca 'városban, falun kisebb közlekedési útvonal', az út pedig 'beépített terület utcaneveiben rendszerint széles, többnyire egyenes és hosszú, gyakran fákkal szegélyezett utca'. E jelentéstani kritériumok alapján próbálhatjuk meg szétválasztani a neveket. Először nézzük meg a speciálisabb jelentésű 51