Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Büntetés, eltiltás, remény

Mindezeken túl nem vett részt a politikában. Az abszolutizmus évei elsősorban tudományos tevékenysége gazdagodását jelentették. Számos tanulmánya jelent meg, és 1858-ban eredményei alapján a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Az 1860. októberi diploma után azonban újra a politikai küzdőtérre lépett. Ide szólította elvi meggyőződése, politikai rendíthetetlensége. Tekintve, hogy ekkor Pest megyében tartózkodott, az alkotmányos élet megindulása is ott találta. Azonnal bekapcsolódott a Pest megyei közgyűlés munkájába. December 10-én a választmány tagja lett, január 10-én pedig törvényszéki ülnökké választották. Január 7-én felszólalásában amnesztiát követelt, és az elkobzott jószágok visszaadását. A február 11-i ülésen felolvasták a Pest megyéhez érkezett királyi leiratot, amelyhez Kubinyi is hozzászólt. A válasz megfogalmazásában is részt vett. A Pest megyei nemesek egyértelműen az alkotmányos életben látták a helyzet megoldásának kulcsát. De Nógrád megye sem feledkezett meg róla. Az 1861. január 7-én tartott „ősközgyúlésen" a választmány tagja lett, s vele együtt politikai tüntetésként megválasztották még Deák Ferencet, Klapka Györgyöt, Klauzál Gábort, Kossuth Lajost, Pulszky Ferencet stb.

70 Kubinyi ezután, valószínűleg márciusban, visszatért Nógrádba, mert úgy gondolta, megválasztása csak itt lehet sikeres, ahol politikai tevékenységének legjelentősebb eseményei zajlottak. A választások eredményeként ismét Losonc képviselője lett. Megyei társai a követségben: Pulszky Ferenc, Madách Imre, Frideczky Lajos, Károlyi János, Fráter Pál.

71 Kubinyi a tőle megszokott lendülettel és hevességgel vetette bele magát az országgyűlés eseményeibe. /Ekkor írta róla Kákay Aranyos a már idézett jellemzést./ Április 6-án, az első napon, ő az első felszólaló, Pálóczy Lászlót javasolja az elnöki székbe. Szót emel Széchenyi István emlékének megörökítése mellett, az országgyűlési iratok szétküldése tárgyában, a korteskedések, a választási visszaélések ellen, és még számos kisebb ügyben. A választási visszaélések elleni beszédében /évtizedek óta harcolnak már ez ellen sikertelenül/ meglehetősen pesszimistán, de nagyon is jövőbelátóan beszél. „Ha az illy vesztegetési és vérengzési botrányokra nézve nem leszünk szigorúak, akkor a vesztegetés hajdani korszaka vissza fog idéztetni.. . Ha az illy vesztegetés ellen a Tisztelt Ház ki nem kel, akkor azon szomorú helyzetre jövünk, hogy idővel e házban nem a nép, hanem csak a gazdagok és a kormány emberei lesznek képviselve". 133