Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Főszolgabíróság és országos politika

sát stb. És egy érdekes irat : egy nádori leiratra válaszolva Kubiny* /a megyében található nevesebb kövek példányait tudósításával együtt bemutatja". A kérés korábbi keletű volt, olyan kőzeteket kellett kutatnia, amelyek ,,a szép mesterségek, nevezetesen a képfaragásnak" az alapanyagai lehetnek. „Kubinyi Ferencz főszolgabíró úr ezen rendelés sikereltetésére hazafiúi érzésbül lett önkényes maga ajánlásánál fogva is megbízatik", — mondja a végzés. Aprólékos leírásunkkal azt kívántuk bizonyítani, milyen hihetetlenül szétszórt, szélsőséges esetekkel zsúfolt hivatal volt az övé. Ismerve a lelkiismeretességét — amely megnyilvánul tudományos munkásságában — kétségtelen, hogy ezen a posztján is igyekezett minden feladatát maximális aktivitással végrehajtani. Ezekből az ügyekből számos tapasztalat adódott számára: a sok pereskedés, a vitás örökösödési ügyek, a közbiztonsági viszonyok ismerete még jobban elmélyítette benne ellenzéki álláspontját, szándékát a társadalmi fejlődés ügyének támogatására. Főszolgabírósági iskola volt, amelynek eredményei a későbbi, reformkori országgyűléseken kamatozódnak majd. Ezek az esztendők egyébként is nagyon sok tapasztalatot hoztak Kubinyi Ferencnek. Hírneve, tekintélye nőtt, most kezd formálódni elismert megyei vezetővé alakja. A tekintély- és tiszteletszerzéshez nagyon sok minden hozzájárult, de ez alapvetően szívós munkán, a megye, a haza önzetlen szolgálatán alapult. Több olyan kezdeményezésnél ott találjuk őt, amelyben sokat jelentett a segítsége. Ilyen volt pl. a balassagyarmati iskola támogatása. 1832. november 9-én tárgyalta a megyei közgyűlés a gyarmati elöljáróság előterjesztését az új iskola építéséről. Az iskola tanítójának fizetését vállalta a helyi földesúr, de az épületre már nincs elegendő pénz. Ehhez kérnek segítséget. Kubinyi azonnal jelentkezett és adott három évre évi 200 forintot, azaz összesen 600 forintot. Ezt a tényt mindenhol kiemelik, lévén Kubinyi evangélikus, az építendő iskola pedig katolikus. Végezetül 4500 forint gyűlt össze és az új iskolát 1834. november 14-én átadták.

22 1832-höz fűződik megismerkedése Pulszky Ferenccel és a híres ásatás Kisterenyén. Pulszky önéletrajzából tudjuk, hogy Besztercebányán találkoztak először Zipser házában, ahol ekkor több külföldi tudós is tartózkodott. Ez a társaság járta be kőzetgyújtés cellából ,,a hegyeket és völgyeket Besztercebánya és Selmec között". Majd ellátogattak Losoncra, Kubinyi házába. Érdekes, de nem véletlen összekapcsolódás, hogy Pulszky Ferenc nagybátyja, Pulszky Károly, Kubinyinak „meghitt" barátja volt. (Ez a Pulszky Károly korábban Kisterenyén volt Gyürky Pál alispán fiskálisa és Eperjesre időnként hazalátogatva sokat mesélt a nógrádi eseményekről, m