Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Főszolgabíróság és országos politika

amelyek már a nemzeti „mozgolódást" jelentették. Gyürky pedig Kubinyi apósa volt. (Losoncról elmentek Kisterenyére a nevezetes Hársas hegyre, ahol Fejérváry Gábor és Kubinyi még ástak is közösen. Pilinybe is ellátogattak Kubinyi apjához, aki szintén szeretett régiségekkel foglalkozni — mondja Pulszky — de ,,sokkal jobban gyönyörködött teknó'sbékáiban, amelyeket kertjében tenyésztett. ' '

23 Ez a barátság Pulszkyval hosszú évtizedekre közös eszmei táborba vitte Kubinyit. Életútjaik gyakorta keresztezik majd egymást. Sőt Pulszky 1846-os szécsényi letelepedésével még szomszédok is lesznek, hiszen Piliny pár kilométerre van csak az uradalom központjától. És ezek az évek azok, amelyben két fontos intézmény is születik, s mindkettőben Kubinyinak is jelentős szerepe van. Az egyik a Rabdolgoztató Intézet. Az intézet gondolata nem új keletű a megyében. Már 1809-ben bizottságot küldtek ki a lehetséges megszervezés előkészítésére, de csak 1830-ban indult meg véglegesen a szervezés. Az ország más tájain korábban is voltak hasonló kezdeményezések, amelyek közös indítéka mindenütt : a börtönügy reformja, a polgári szemléltetű rabtartás és dolgoztatás formáinak bevezetése. Ehhez a minta az Egyesült Államok volt, ahonnan a rabdolgoztató intézetek több típusát is átvették. A megyében az úgynevezett auburni rendszert vezették be, amelynek lényege, hogy a rabok nappal közösen dolgoztak, majd éjjel zárkájukba kerültek. Ilyen intézet volt az Arad megyében működő, majd később a gyulai is. Az intézet tervét kidolgozó bizottság — amelynek tagja volt Kubinyi is — 1830. január 12-én terjesztette elő javaslatát, amely Luchkovitz Gábor főügyész véleményén alapult. Az intézet alapításának az alábbi előnyei vannak: ha a rab dolgozik, nagyobb az esélye a javulásra, és arra, hogy nem lesz visszaeső bűnös; munkájával hozzájárul eltartási költségeihez, sőt kiszabadulásakor lesz még saját pénze is ruhára, élelemre; /ez már a baltimorei rendszer egyik alapelve!/ nagy gond esik le az elítéltek hozzátartozóiról, akiknek eddig meg kellett fizetni a megítélt kártérítést, de így azt a rabok keresetéből fedezik. Egészségügyileg is hasznos a munka, mert a rabok megerősödnek, fizikai állapotuk jó lesz. Az elvégzendő munkára több javaslat is volt: kenderfeldolgozás, fehérneműkészítés, pokrócgyártás — míg végül a szűrposztókészítés mellett maradtak, mert ehhez kevés technikai eszköz kell, könnyű azok kezelését megtanulni, továbbá nagy a kereslet a termékek iránt. Még a javaslat megbeszélésével egy időben, Tihanyi Dániel 3000 forintot ajánlott föl kölcsön formájában a beindításhoz. Utána rögtön Kubinyi Ferenc három évig évi 200 forintot, Sréter 97