Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Kubinyi Ferenc - Főszolgabíróság és országos politika
a köznemesi birtokra érvényes, tapasztalható az a nagybirtokon is, amelynek éppen az uradalom eladása lesz a következménye, meglehetősen botrányos előzmények után. Egyszeri és alkalmi ügyet jelentett a kolerajárvány. A közreadott jelentéseknél jóval többet intézkedett, hiszen a megyei utasításokat is végre kellett hajtania. A jobbágymegmozdulások a járásában, Jobbágyiban voltak erősek, ahol még a földesurak bántalmazására is sor került. A lázadást azonban még csírájában elfojtották. Ebbeni szerepére nem találtunk adatot, pedig a megyei monográfia szerint ő volt az, aki a megmozdulást „viszonylag enyhén, pénzbír»ággal torolta meg". Érdekes momentum s egyúttal töredékében jelzi a fejlődés menetét az országos megajánlásokkal kapcsolatos iratanyag is. Tudniillik az, hogy a megye nemessége milyen fokozatokon keresztül jutott el a haladó nézetek elfogadásáig. Pl. 1833—34-ben egyaránt sikertelen maradt a Ludovika és a Pesti Vakok intézete iránti felajánláskérés. Erre most még nem áldoztak a járásbeli földesurak. A közbiztonsággal kapcsolatos intézkedések elég nagy számúak és elég széles skálajúak: A Rima-Brezói,,Vasegyesületnél " a megyebeli rabok számára bilincseket szerzett be; verekedések ügyében jelent uradalmi rablistákat terjeszt elő; lólopás és gyilkosság ügyében nyomoz — mindenapi feladatot jelentett. 20 A szécsényi magtár ügye már jóval jelentősebb volt. A magtárépítés alapja az 1830. évi rossz termés. Ekkor határozta el a megye, hogy ún. „segedelmi magtárakat" épít. Füleken a vár egyik bástyáját alakították át erre a célra. Balassagyarmaton a régit bővítették. Szécsenyben pedig új épült. Ez utóbbi egészen különleges alakú volt, a kortársak csak „tubusnak" nevezték. Kubinyi is így ír erről: ,,A mezőhegyesi tubusok alakja szerint tervezték és építették". 1832-ben kezdték el építeni és 1833. november 14-én Kubinyi már beadta a megyéhez a végső elszámolást. Aránylag kevésbe került, mert sok segítség volt hozzá. Például Forgách József gróf 25 000 téglát, Jankóvich Antal pedig 128 kiló meszet adott erre a célra. Ezen kívül tudjuk, hogy a megye tisztviselői fizetésük évi átlagának negyedrészét ajánlották fel a három magtár megsegítésére. Ezek közül alighanem a szécsényi lehetett a legnagyobb, mert 1841-ben az alábbi gabonamennyiséget írták össze: Füleken 1477 kila, 30 icze, Balassagyarmaton 1421 kila 24 icze Szécsenyben pedig 2679 kila 54 icze. 21 Az egyéb címszó — mint jeleztük — más és más feladatot takar. Találhatunk benne árvaügyi eljárást, vadászati tilalom bejelentését, házasságérvénytelenítést, katonai elbocsátási kérelmet, alapítváyok bejelentését, új temető helyének kijelölését, csatornák ásatá95
