Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Kubinyi Ferenc - A közéleti tevékenység „próbaévei”
Horváth Mihály megítélése szerint is az irodalom, a költészet több volt ekkor, mint egyszerű művészeti kifejezési mód, az irodalom ,,eszkö zül is örömest szolgált politikai czélokra". Később Kazinczy Ferenc is megkereste hasonló ügyben, de ennek további részleteit nem ismerjük. 17 1824-től egyre gyakrabban tűnik fel Kubinyi neve a megyei közgyűléseken. Rendszerint megtisztelő megbízatásokat kap, egy-egy alkalmi választmány, delegáció tagja lesz. Ebben az évben egy olyan bizottságot küldtek ki (tagja Kubinyi is), amely egy ,,nemzeti színjátszó társaság" megyei „honosításának" lehetőségeit vizsgálja ki. A szövegből nem derül ki egyértelműen, miként képzelték ezt el, de úgy tűnik, hogy egy Nógrád megyei társulat alapítására gondoltak. („Minekutána egy ilyetén színjátszó társaságnak ezen Ns megyében leendő honosítása a tettes Rendnek közóhajtások lenne.") Bármennyire is idealizmus ez, azt a megyei közvélemény tükrözi, amely ekkor már a nemzeti nyelv ápolásának egyik lehetséges módját látta ilyen színjátszó társaság működtetésében. 1825-ben az országgyűléssel kapcsolatban Kubinyinak több feladat is jutott. Tagja volt annak a választmánynak amely a megyei sérelmeket írta össze, s egyúttal kidolgozta a megyei „anyautasítást". Ez nem veszélytelen feladat, mert a két megyei követ, Gyurtsányi Gábor és Prónay János olyan hathatósan lépett fel az országgyűlésen, hogy a király leiratban intette meg őket és érdeklődött az utasítás készítői iránt. Ugyanakkor Kubinyi részt vett az országgyűlésen is. Igaz,politikai szerepe még nem volt, de mint a távollévők követe hallhatta, láthatta az országos politika legteljesebb alakjait, akiknek később még társa, barátja is lesz. Ezt először Kubinyi Ágoston életrajzában, majd a családtörténetben olvastuk és sokáig bizonytalan is volt, mert Kubinyi Ferenc önéletrajzában ez a tény nem szerepel! Nem tudni, miért hagyta ki, esetleg csak elfeledkezett róla. Az országgyűlési jegyzőkönyv azonban egyértelműen bebizonyította, hogy mind a két testvér részt vett az országgyűlésen. Ágoston b. Podmaniczky Károly, Ferenc pedig gr. Keglevich László, majd ifj.b. Lusénszky János követekónt. 18 De az igazi fordulat csak 1828-ban következik be. Ekkor már 10 éve nem volt tisztújítás Nógrádban és a megye egységesen kérte az új főispánt, tegye lehetővé a rend helyreállítását. Április 23-án bizottságot küldtek ki, amely a választói jegyzéket összeállította. (Tagja Kubinyi is) Magára a választásra október 8-án került sor. Külön megjegyzendő, hogy ekkor az apja is indult a választásokon, mégpedig a másodalispáni hivatal elnyeréséért. A pozíciót nem ő, hanem az addigi alispán Gyurtsányi Gábor nyerte el. Az egyébként 92
