Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Főszolgabíróság és országos politika

is zárkózott Kubinyi András ettől kezdve teljesen visszavonult a közélettől. Nagyobb siker kísérte viszont fia szereplését. A 10-én megtartott újabb szavazáson a szécsényi járás főszolgabírójává jelölték Marschovszky János, Szerémy Antal, Kámánhazy József társaságában. A választás során „Kubinyi Ferenc megegyező kiáltással választatott". FŐSZOLGABÍRÓSÁG ÉS ORSZÁGOS POLITIKA 1828-tól 1836-ig volt a szécsényi járás főszolgabírója. A szécsényi járáshoz egy mezőváros (Szécsény), 73 falu, 48 puszta tartozott. A lakosság lélekszáma 58 718 fő volt. Ezzel a megye négy járása között (Losonc, Fülek, Kékkő) ez volt a legnagyobb. 1832-ben az új választásokon ismét „egyes akarattal kikiálltatott". 1836-ban önként mondott le. Valószínűleg úgy érezhette, hogy a főszolgabírósággal járó rendkívül aprólékos, mindennapos tevékenység leköti, nem tud egyrészt kibontakozó tudományos ambíciójának, másrészt egyre inkább elismerést arató országos politikai szerepének eleget tenni. Ez a lemondás persze mint majd kiderül, korántsem jelent szakítást a megyei közélettel. Főszolgabíróságnak esztendei mint köztisztviselőt is igen alaposan próbára tették. Nyolc év alatt a megyei közgyűlésen 259 beadványban találkozunk a nevével. Ez a 259 darab akta persze még nem a teljes mennyiség. Ehhez hozzá kell még számolni a Helytartótanács által kiadott ügyek intézését is, amelyről rendszerint csak így történik említés: „Szécsényi járásbeli főszolgabíró úrnak intézkedés végett kiadatik". S ha hozzátesszük, hogy ettől az időtől kezdve a Rabdolgoztató Intézet és a Nemzeti Intézet választott tisztviselője is, akkor már egyértelművé válik a helyzet: milyen kötöttséget jelentett számára a főszolgabírói hivatal az idők múlásával. Még nyilvánvalóbbá válik ez, ha az elintézendő ügyek tartalmi megoszlását vizsgáljuk : Vásári ügyek 9, híd- és útépítés 17, szökevények keresése 27, ügyvédi meghatalmazások 49, peres ügyek 50, örökösödési ügy 8, birtokosztály 3, kolerajárvány 5, üres házhely hírlelése 7, országos vonatkozásúak 4, adóssági 4, tűzesetek 3, adózási ügyek 4, egészségügyi 6, közbiztonság 11, szécsényi magtár 2, egyházi ügy 3, mezőgazdaság 4, összeírások 3, záralávétel 12, úrbéres 4, vegyes 25. Az összeállítás első pillantásra is megmutatja, hogy a vármegye bármennyire is az alkotmányos élet védőbástyája volt, a rosszul szervezett közigazgatással, az előkészítés nélküli ügyintézéssel egyre kevéssé tudott megbirkózni, s mindinkább a teljes adminisztrációs tehetetlenség állapotába került. 22 féle ügycsoportot állítottunk össze, amelyek önmagukban is 93