Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Kubinyi Ferenc - A közéleti tevékenység „próbaévei”
a köznemesség, próbálja felmérni erejét, vallási és alkalmi elvi társaságokra, csoportokra oszlik, s egy új fiatal generáció lép fel közöttük hangadóként. A küzdelem első szálai 1821-ig vezetnek, ekkor jelennek az első rendeletek, amelyek ellen a megye nemesei tiltakoznak. Ilyen az élelmiszerek árának megállapítása 11 és az újoncállítási rendelet, amely az országgyűlés megkerülésével kíván újabb újoncokat követelni a megyéktől. A megye rendéi éppen erre hivatkozva állnak ellent és utasítják el ismételten a királyi leiratokat. 1822-ben sérelmeik tovább sokasodnak, mert ekkor jelenik meg a király adórendelete, amelyben elrendelik, hogy az adót ezentúl ezüstpénzben kell fizetni. Természetes a reagálás. A megyei köznemesek rendi kiváltságaikra és az alkotmányra hivatkozva kérik, hogy a király végre hívja össze az országgyűlést, s akkor majd ott ezekről a kérdésekről közösen döntenek, de addig nem hajlandók engedelmeskedni. A gyakori levélváltás, a következetes ellenállás megtörésére királyi biztost küldtek a megyébe Malonyay János személyében. A nógrádi nemesek egyszerűen nem mentek el az érkező adminisztrátor fogadására és munkáját mindvégig akadályozták olyannyira, hogy Malonyay elutazott a megyeszékhelyről, látva küldetése teljesíthetetlenségét 12 Mindez 1823 elején történt, amikor az ellenállás már az egész országban kibontakozott. A megyék hosszabb-rövidebb ideig bírták egységgel, elvi szilárdsággal a harcot, viselték el a nyakukra ültetett királyi biztosok attrocitásait. Nógrád megyében a fő összecsapás augusztus utolsó hetében történt, amikor is pár nap alatt eldőlt a küzdelem. Ekkor érkezett meg az új királyi biztos báró Wenckheim József. Fogadására megyei küldöttség állt össze (tagja volt Kubinyi Ferenc is), akiknek feladata volt az adminisztrátort tájékoztatni küldetésének törvénytelen voltáról. 13 Fellépésük eredménytelen volt, s az első jelek azt mutatták, Wenckheim jóval erélyesebb, mint elődje. Házi őrizetbe vetette az első alispánt, elzáratta a megye pecsétjét, betiltatta a megyei közgyűlés megtartását, a határozathozatalt, a megyei hivatalnokok házát katonaság fogta körül, miként a vármegye háza elé is katonákat vezényelt. A felgyorsult események egyik irányítója volt Kubinyi Ferenc. Minden akcióban ott a neve, minden bizottságban tag lesz, irányít és szervez. A megyei köznemesek előbb a szabad ég alatt üléseznek, majd csendben szétoszlanak. Weinckheim úgy vélte, hogy mindez az ő erélyes fellépésének a következménye, s azonnal beszüntette 90
