Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A vármegye szociális, kulturális és egészségügyi intézményei

a megyei rendek véleménye szerint: „nálunk a fogházon kívül is gyakran sokaknak egész héten által több napig módjok meleg ételt szerezni hiányozván a fogházban jobb élelmök lenne, mint kézi­munka által kerestetnek". Bár a — sajátosan alkalmazott — tör­vény ilyen értelmezéséről a helytartótanácsot „elfelejtették" érte­síteni, azaz saját hatáskörben döntött így a vármegyei vezetés. A bilincsek használatában könnyítést vezettek be. így a húsz­fontos vasat nem alkalmazták már. Ugyanekkor — 1841-ben — ,,a raboskodókon pedig jelenleg egyen (azaz egy főn — H.I.) tízfontos, kettőn nyolcz-fontos, s a többieken 6 fontos vasak vannak". Nem kevés felháborodás olvasható ki a jelentés soraiból, amikor az alispán elrettentő példaként a közgyűlés előtt bemutatta a peres eljárás gyakorlatát. „Nyilvános gonosztevők, tolvajok, gyilkosok ellen panaszok tétettek, panaszokra, ha el nem maradtak, vagy el nem késtek, vizsgálatok rendeltettek, vizsgálatok elkéstek, vizsgála­tokról tudósítások tétettek, vagy nem is tétettek, tudósításokra tanú vallatás rendeltetett, s az irományok kérdő pontok szerkesztése végett kiadattak az ügyészi hivatalnak : ez a kérdő pontokat beadta, s ezek a tanuvallatás megtétele végett a járásbeli főszolgabírónak, a járásbeli főszolgabíró által a kerületben* tisztviselőnek kiadattak, míg végre a tanuvallatás elkészülvén beadatott. A közgyűlésben közönségesen vitatkozások voltak a fölött, elég próbák vannak-e a panaszlott vétségre nézve, s ha úgy vájjon nem tartozik e magá­nyos útra? s ha elrendeltetett a közkereset, az irományok kiadattak az ügyészi hivatalnak idézés végett. Az ügyészi hivatal az idéző leveleket kiadta kézhezszolgáltatás végett az illető tisztviselőnek. A pör megkezdett, az alperes egyszer is másszor is, néha többször is védelmére megintetett, néha ez sem találván elégségesnek, az intő ítélet szolgabíró által elrendeltetett, s amint tanuk egy vagy több ízben voltak szerezhetők, sikereltetett. Az alperesi vedlő kivette a port és a pör majd nála, majd a felperesi ügyészeknél hevert, kik tiszt választásokon, vagy azokon kívül is változván, majd előbb, majd később adták a pöröket által. Ha a per sokáig volt folyamaton kívül, újra kellett először nyomoztatni, vájjon él-e az alperes, s úgy újra idéztetni". Az idézet bizonyítja azt amire szolgált : ilyen törvénykezési gya­korlat az anarchia előtti utolsó állomás, ha nem maga az anarchia. Ilyen körülmények jelenléte mellett is azt állapította meg a jelentés, hogy megyénk,,.. .az igazság szoros kiszolgálásában haladást mu­tat". 22 A vármegye szociális, kulturális és egészségügyi intézményei Az évenkénti rossz termés okozta nélkülözés enyhítésére az 1830­as évek elején jöttek létre az első un. segedelmi magtárak. Az elin­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom