Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - Az úrbéri viszonyok rendezése

Az úrbéri viszonyok rendezése Az adózásban is megnyilvánuló közteherviselés gondolatának elfogadása, az úrbéri kötöttségektől való megszabadítás — ami természetszerűen függött össze az előbbivel — igen lassan haladt a megvalósulás felé. A lassú előrehaladás volt a jellemző Nógrádban is. Már csak emiatt is természetesnek kell tartanunk, hogy e feladat szerepelt azon megyei közgyűlésen is, amelyen az általunk elemzett alispáni előreterjesztés elhangzott. Az úrbéri viszonyok jellemzéséhez a következő alapállásból közeledett az előterjesztő. A polgári törvénykezés mindenki számára biztosította a teljes egyenlőséget. A kifejezésével élve: „feltennünk nem lehet, feltennünk nem szabad, hogy e módok elkülönözése (vagyis a polgári törvény és a helyhatósági bíráskodás különbsége — H. I.) az igazságszolgáltatás sikerére nézve különbséget, t.i. az úrbéri alattvalókra káros különbséget gyakorolhasson, hogy az jogaik kevesebb oltalom, kevesebb biztosíték alatt legyenek, mint a mieink. Mert ilyen valami az országlás czéljaival meg nem férhet".

14 A kétségkívül humánus feltételezés és érvelés célja most sem lehetett más, mint a jelenlevő hallgatóság megnyerése, a különböző felfogások közelítéséhez kedvező körülmények megteremtése. Mivel a polgári és a helyi törvénykezés között nincs lényeges különbség—mondta — érthetetlennek kell tartanunk a törvény bevezetésétől való húzódást, hiszen ,,csak formákbeli különbséget kell az eddig gyakorlott úri hatóság fenntartása mellett képzelnünk".

15 Dehát ezt az alispán által természetesnek tartott helyzetet valami kedvezőtlenül is befolyásolhatta? A korábbi feudális kiváltságokról való lemondást olyan okként látjuk, amely kétségkívül magyarázatként fogadható el: „De hogy az így fenntartott hatósági jogok az úrbéri alattvalók kárára ne lehessenek, korlátok, szoros és sokféle korlátok alatt kell tartamok. És ide megy ki az egész úrbéri törvény célja, ti. annyira korlátozni, annyira, s oly szoros felügyelés alatt tartani a földesuraknál hagyott törvényhatósági jogok gyakorlását, hogy azok miatt az alattvalók állapota rosszabb ne lehessen, mintha a közönséges törvény alatt volnának. Ebből következeik, — H.I.)ni, az úrbéri alattvalók fölött kívánható, s részint a megye, részint a felsőbb kormányszékek által eszközlendő, (törvény — H.I.) folytonos szigorú teljesítése több oltalmat nyújt a szegény adózónak a hatalmasok ellen, mint a közönséges törvény adni képes volna. .., mely a hasznok és károk közötti mérleget jól elkészíteni tudóval alig óhajtathatja e kiváltság további fenntartását."

16 Nagy gondot fordítottak arra mindazok, kik a törvény szellemével azonosultak, hogy azt a legszélesebb körben ismertté tegyék. Nem volt könnyű a helyzetük. Amint az előterjesztésből is ki világ30