Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Tudatosan választott értelmiségi pályán - Folyóirata: a Magyar Tudományos Értekező

Pesten tudományos, történetírói törekvései révén kapcsolatai, vagy ahogyan ő nevezte ,,literátori barátságai" tovább bővültek, mélyültek. Elsősorban legnagyobb művének, a Magyarország Családainak kapcsán vált ismertté, történésztársaival kiterjedt levelezést folytatott, anyaggyűjtést, forrásgyűjtést végzett. 80 E már régtől érlelt, még Balassagyarmaton kezdett munkájának elkészítéséhez is egy személyes találkozás, ismertetseg adta meg a közvetlen indíttatást. Nagy Iván Naplójában rögzítette a Magyarország Csaladai genezisét, ahol többek között 1866 novemberében ezt írta: ,,Még októberben történt, hogy Toldy szállásomra kírárte Ipolyit, megismertetvén vele. Éppen genealógiai írásnál leptek meg. Ipolyi meglátva készletemet, buzdított, folytassam, és majd adjam ki, és ámbár ő is tervezett hasonlót, — most már nem bajlódik vele,!sőt amije van, ha kell—segít vele. . . Elhatároztam magam a Magyarország Csaladai czímerekkel czímű munka kiadására." Nagyszabású vállalkozásában a nemesség történetének összefoglalását, kívánta elvégezni. E legnagyobb és legismertebb művé nek a munkálatai kapcsán közismertté vált, történésztársaival kiterjedt levelezést folytatott, anyagot, forrást gyűjtött. Nem elszigetelten, magányosan, hanem tudományos mozgalmak sodrában dolgozott. Ekkor, az 50-es 60-as években bontakozott ki történetírói tevékenysége, megszülettek legfontosabb művei. Annak a realista szemléletű történetírói csoportnak a tagjai sorába tartozott, amelyet egy lényegében közös művelődési program alapján különíthetünk el, s amelynek munkássága eredményeként teljesedett ki a társadalomtörténeti felfogás alapján és fejlődéselmélet jegyében a pozitivista történetszemlélet. E csoport tagjai közül Nagy Iván Ipolyi Arnold történelemszemléletéhez bevallottan is közel állt. Maga Ipolyi is egy 1857-ben kelt levelében arra kérte őt, hogy engedje meg és viszonozza a ,,barátom" megszólítást, „hisz ugyanazon nemes cél felé törekszünk," .. .A történelem lényegét mindketten a művelődésben, az anyagi és szellemi kultúra fejlődésében látták. 81 Nem célunk Nagy Iván történeti munkáit jellemezni. Témánk szempontjából célravezetőbb, ha szemléletének lényegét rövidéletű folyóiratának elemzésével mutatjuk be. Folyóirata : A Magyar Tudományos Értekező A Magyar Tudományos Értekező Nagy Iván korabeli nézeteinek legegyértelműbb közvetítője. 195