Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Tudatosan választott értelmiségi pályán - Az irodalmi élet központjában, Pesten

batig reggel 9-től 12-ig, du. 2—4 órai időből állott. A többi időt otthon tölthettem." 1859-ben Reguly Antal halála után helyébe Nagy Ivánt nevezték ki első őrnek, s fizetése 945 újforintra emelkedett, ami még tovább növekedett 1868-ban 400 forinttal. Nagy Iván 1870-ig maradt az Egyetemi Könyvtárnál. Ekkor kereste őt fel Greguss Ágost, akit egyetemi tanárnak hívtak meg, hogy vállalja el helyette a képviselőházi Hivatalos Napló szerkesztését. Greguss ajánlata gondolkodóba ejtette. Végül is nemcsak az évi nagyobb fizetés (2000 forint + 400 szálláspénz), hanem az Egyetemi Könyvtárban tapasztalt mulasztások, hanyagságok miatt is engedett Greguss „hízelgő zaklatásának", és igent mondott.

70 Ezt a szerkesztési munkát nyolc éven át végezte. Új állása — saját bevallása szerint — minden idejét és egészségét is felemésztette, nyugalmát elrabolta, sőt még öltözködését is kedvezőtlenül meg kellett változtatnia. „Eddig még a magyar ruhát én is megtartám, de ezen túl már ismét a napi francia divat szerinti viselést fogadtam el, künn a vidéken megmaradt magyar nadrágjaimat még viselvén." 1878-ban benyújtotta nyugalmi kérvényét, és július 11-én végleg elköltözött Pestről. Ebben az életszakaszban Nagy Ivánnak hivatali munkája anyagi alapot biztosított és lehetőséget adott arra, hogy értelmiségi tevékenységet végezzen, tudományos munkát folytasson, s minderre még ösztönözte az a szellemi légkör is, amely körülvette. Pesten személyes körülményei hatására megváltoztak mindennapjai, átalakult életmódja, azaz polgári jelleget és értelmiségi arculatot öltött. Biztos, folyamatosan emelkedő jövedelme lehetővé tette a családéletkörülményeinekjavítását. Tudjuk, hogy Nagy Iván Pestre érkezésekor az Egyetemi Könyvtár melletti udvaron kapott három rossz kis szobát. Ebbe a lakásba csekély bútorzattal költöztek be, úgy mint: „egy nyoszolya, egy szék, egy salon bútorzat: asztal és hozzá pamlag, Orleans, két fauteil behúzatlan új, egy nagy dívány és ládák, — feleségem részéről két nyoszolya, egy ruhaszekrény, egy kis asztalka, egy vén zongora.. . Ekkor egy szekrény könyvem több mint háromszáz darab Gyarmatról áthelyeztetett Horpácsra, Csató Mária rokonaihoz." Ezt követően többször — általában 2—3 évenként — és mind nagyobb, fényűzőbb és"drágább lakásbáköltözött a család. (1859-ben már évi 400 pengőforintért bérelnek az Újvilág utcában négy nagy, s egy kisebb utcai szobából, nagy előcsarnokból, konyhából, kamrából, pincéből, padlásból álló lakást, és Nagy Iván büszkén jegyzi meg: "11 ablakom volt az utcára." (Állandóan gyarapodtak ingóságaik, és erre abban 190