Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Bevezetés

Ellentétes, szélsőséges értékelésére is talán éppen az szolgáltat magyarázatot, hogy egyetlen müve alapján, azt értelmezve, vagy szándékát félreértve tettek kísérletet Nagy Iván megítélésére. Hol konzervatívnak, hol túlzottan radikális szemléletűnek mondták, hol büszke nemesnek, hol demokratának tartották. Nagy Iván életművének, munkásságának rendszeres feldolgozásával máig adós a történettudomány: a történetírót sem ismerik igazán, nem méltatták kellő figyelemre, bár történészportréjának főbb vonásai pontosan megrajzoltak, helye és szerepe a modern polgári történettudományon belül a pozitivista történészek körében pontosan kijelölt.

2 Lényegében az adott biztos eligazítást, ez volt egyetlen iránytűnk, egyedüli vezetőnk akkor, amikor arra vállalkoztunk, hogy egy szempontból megkíséreljük Nagy Iván életművének feltárását. Lehetőséget biztosított erre az a jelentős — nagyságával szinte felhívó, felszólító erejű — forrásanyag, amely megmaradt. E nagyszámú anyag rendezettsége arra a törekvésre utal, hogy ezeket a forrásokat megőrizze, hagyományozza, és ez már előrevetíti egyik fő jellemvonását: értékmegőrző, hagyományozó szándékát. A számos, sokrétű, időben és témában eltérő jellegű anyag arra kényszerített, hogy áttekintéséhez egységes megközelítést keressünk, és arra ösztönzött, hogy éppen Nagy Iván személye miatt az elemzés szempontjául a művelődéstörténeti jellegű megközelítést válasszuk.

3 Hisz az a realista szemléletű történetíró csoport, amelynek tagjai sorában (Erdélyi, Pesty, Ipolyi, Rómer.. .körében) Nagy Iván helyét is kijelölték, éppen egy fő vonalaiban közös művelődési program alapján volt elkülöníthető. A történelem lényegét az anyagi és szellemi kultúra fejlődésében lelték meg, a műveltséget a polgári fejlődés követelményei alapján vázolták fel. Munkájuk eredményeként a pozitivista szemlélet jegyében kibontakozó művelődéstörténet keretében egyre inkább a szellemi élet jelenségei, kulturális viszonyainak fejlődése vált a történeti irodalom tárgyává és váltott ki nagy érdeklődést. Nagy Iván a történelmet maga is az emberi művelődés fokozatos emelkedésének tekintette. Figyelmünket ő irányította a művelődés, a műveltség jelentőségének, korformáló fontosságának felismerésére, és írásai módszertani szempontból is eligazításul szolgálnak, példaként állnak.

4 Egy életpálya lehetséges megközelítési módjára adott követendő példát életrajzi írásaiban. Az egyes életutak bemutatásakor szigorú következetességgel (,,a talapzatától haladva") vette sorra az életrajzi adatok közül azo150