Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Nagy Iván - Bevezetés
BEVEZETÉS Nagy Iván akadémikus történész neve, személye szélesebb körben csaknem kizárólagosan egy nagyszabású vállalkozás, a XIII kötetes Magyarország Családai alkotójaként ismeretes. Balassagyarmaton született, s élete utolsó évtizedében itt fáradozott a Nógrádvármegyei Múzeum-Társulat megalapításán és fenntartásán. De a helyi, megyei vonatkozásokon túl figyelemre méltó az alakja annak a realista szemléletű történész generációnak, értelmiségi csoportn&k a szempontjából is, amelybe történetírói tevékenysége , munkássága alapján elhelyezhető. S főként figyelemre méltó személye a kor szempontjából, hisz Nagy Iván életútja átfogja csaknem az egész 19. századot. A reformkor szülötte, 1848—49-ben lett felnőtté, az 50-es 60-as évek tudományos mozgalmai sodrában érett történésszé, s élete utolsó évtizedében, — a századvég számára egyre idegenebb világban—, még utolsó próbaként múzeumalapításba fogott. A régi, feudális Magyarországban születő új, kapitalista világ kialakulását élte meg. Alapvető, megrendítő korélménye volt a régi, megszokott értékek pusztulása, ugyanakkor serkentően, pezsdítően hatott rá az újak születése, megjelenése, és roppant erőfeszítéseket tett, hogy eligazodjon az új értékek között, a maga számára megfelelő életmódot alakítson ki, hogy teljes életet éljen. A 19. század második felében bonyolult, ellentmondásos mozgásban megy végbe a polgári társadalom osztályainak, rétegeinek kialakulása, elrendeződése. Ebben a folyamatban egyre növekvő szerephez jutnak bizonyos értelmiségi feladatkörök, s kialakul a modern értelmiségi réteg. Arra a kérdésre, hogy ennek a társadalmi átrendeződésnek milyen következményei voltak az egyén életmód változásában, műveltségben, hogyan élte meg ezt a fordulatot, leginkább a kor szépirodalma adott feleletet, ül. egy-egy országos jelentőségű alkotó (Eötvös, Jókai, Kemény) életművének vizsgálatakor érintettek. Nagy Iván életét elsősorban ebben a tekintetben tartjuk vizsgálatra érdemesnek, hisz pályája a korabeli értelmiségi pálya egy változatát, az életút egy típusát szemléltetheti. Nagy Iván életét rövid, áttekintő összefoglalásokból, szócikkekből, emlékbeszédekből ismerjük. 1 Elsősorban a Magyarország Családai szerzőjeként ismeri és értékeli — nemcsak a közvélemény —, de a kortárs szakmai tudományos megítélés is e "monumentális mű, nemzetünk aranykönyvének" megalkotóját méltatja személyében. 149