Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében Nógrád megyében

társásági, vallási összejövetelek színhelye később a Szandához közeli Surány lett. A központ megváltozásának idejét nem ismerjük. Arról van tudomásunk, hogy az első Sréter kúria Surányban épült: dombon álló klasszicista stílusú kastély volt, „földszintes ház, nagy udvarral, körül fallal. Egyik hosszú oldalán tornác, 13 tömör erős oszloppal, fejezettel, magas lábazattal"

6- 1767 előtt már itt volta földesúri élet minden jellegzetes és jelentős eseménye. A XIX. század fordulója a család gazdálkodásának kiemelkedő időszaka volt. Ekkor vásárolták meg a Surányban lévő Simonyi kúriát, amely a korabeli jellemzés szerint ,,hárs és gesztenyefákkal körülvéve. Előtte park, ez alatt végig gyümölcsös" volt.

7 Jelentős anyagi támogatást adtak — lévén a család is buzgó evangélikus — a Surány környéki evangélikusoknak: az egyik Sréter uraság egykori sörházát imateremmé alakíttatta át. 1788-ban ugyancsak ő — akit egyébként a családban IV. Jánosnak hívtak— telket ajándékozott paplak céljára. A birtokhoz tartozó két község többségében katolikus lakosságú, de — amint az 1826-ban kiadott megyei monográfia — írója is megjegyezte — jelentős volt á más vallásúak, így elsősorban az evangélikusok száma. Szandán 356 római katolikus, 18 evangélikus és 6 zsidó, Surányban 459 római katolikus, 512 evangélikus, 22 zsidó vallású élt. 1791-ben a Sréter urak anyagi támogatásával 230 frt-n egy hat változatú orgonát vásároltak egyházi célokra. A legjelentősebb anyagi hozzájárulást akkor kapta az evangélikus gyülekezet, amikor az új templom építéséhez nagyon jelentős adományt tettek a Sréter urak. 1818-ban elhatározták az új templom felépítését, ehhez a halmi malom egy éves hasznát ajánlották fel. Sréter Mihály éves jövedelmének 1/3-ad, Sréter József 1/3-ad, Sréter László 4/6-od részben járult e cél megvalósulásához. Sréter Mihály 2000 frt-ot, Sréter László 1000 frt-ot, Sréter József 600 frt-ot adományozott.

8 Ez az egyháznak két év alatt 3102 frt hasznot forgalmazott összegszerűen. A család és az egyházközség szoros kapcsolatára utal az a tény is, hogy Sréter József 1808 és 1838 között az egyházközség felügyelői tisztét is betöltötte. A következőkben vizsgáljuk meg a birtok kiterjedését, és kíséreljük meg számbavenni a jövedelem forrásait. Szanda : hozzá tartoznak a kis- és középkéri puszták.,,Nagy és hasznos makk termő erdeje van, a puszták pedig vetésben és szénában mutatnak előmenetelt."

9 ,,A patak vize csak az állatoknak alkalmas. A hegy sűrűn van fával benőve. A rétek a falu alatt elég nedvesek. A bent áthaladó út jó, a 11