Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében Nógrád megyében

A SRÉTBR CSALÁD TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPE A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN NÓGRÁD MEGYÉBEN Az emberiség történetének meghatározott időszakában különös szerep és feladat jut egy-egy közösségnek, nemzetségnek, családnak. Elegendő csak a Karolingok, a Hohenzollernek korszakokat befolyásoló dinasztikus helyzetére, tevékenységére gondolnunk. A magyar történelem kiemelkedő időszakaként ismerjük az Árpádházi uralkodó nevével fémjelzett korszakot. Az újabb időkre emlékezve a szerteágazó családfájú Habsburgok tevékenysége másképp őrződött meg történelmi tudatunkban. Az emberi cselekvés a történelemben azonos és eltérő vonásokat egyaránt tartalmaz. A társadalmi élet makró szintjére és mikró szintjére egyidőben ugyanazok a tényezők hatnak. A reagálás gyakoriságára és intenzitására ilyen körülmények között — a sajátosnak is nevezhető eltérések mellett — alapjaiban a megfelelőség a jellemző, a meghatározó. így épül föl az az apró, de azonos tulajdonságú egyedekből a nagy egész, amely hordozza az általános vonásokat. Nógrád megye korai feudáliskori története nem választható el az ugyancsak népes Kacsics család történetétől, noha nem azonos azzal. E család leszármazottai hosszú századokon át a saját érdekeik és a feudális rendiség érdekösszhangját képviselték és meg is valósították azt. Az újkori társadalmi törekvések és a családi ambíciók újabb csoportokat szólítottak a történelem színpadára. A Kubinyiak, a Krudyak, a Szentiványiak, a Gyürkyek, a Madáchok, a Tihanyiak, a Fráterek, a Kacskovicsok neve a politikával, a közszerepléssel összeforrott Nógrád megyében. Ebben a még hosszan folytatható sorban jól csengett a XVIII. század második felétől a Sréter család neve is. Az elkövetkezendő oldalakon e család újkori történetére jellemző sajátosságokat kívánjuk összefoglalni. De nem családtörténetet írtunk. A dolgozattal nem volt más célunk, mint az, hogy közelebb jussunk a reformkorban tevékenykedő Sréter János alispán nézeteihez, amelyeket osztályával, a társadalmi haladással kapcsolatosan képviselt. Úgy gondoltuk, hogy az életút, a pályakép akkor válik igazán érthetővé és teljessé, ha megvizsgáljuk azokat a tradíciókat, előképeket, amelyek a család kiemelkedő tulajdonságú tagjára hatottak, vagy hathattak. Ez utóbbit különösképp szeretném aláhúzni. Annál is inkább, mert esetünkben is az a helyzet állott elő, ami a múlt kutatásával foglalkozót olyan gyakran korlátozza. A Sréter