Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)

A letartóztatottak ellen kiadott vádiratban a hatóságok megállapítják, hogy az eljárás alapját a bányamunkások között megindított kommunista szervezkedés képezi. Az előzmények 1929 novemberéig nyúlnak vissza, amikor jelei mutatkoztak a kommunista tevékenységnek a november 2-28-ig lezajlott sztrájk kapcsán. Az akkor letartóztatott 25 fős sztrájkvezetőség­nek kommunista szervezkedésre utaló kapcsolatára nem volt bizonyíték. Az 1930 szeptemberi nyomozás során sem nyert bizonyítást az, hogy a gyanúsítottak a szervezkedés kezdeményezői, vagy vezetői voltak. ,,Az, ami a terheltekkel bizonyítható, az csupán mint röpirat, illetve sajtóközve­títés és terjesztés, szűkebbkörű agitáció, jelszavak festése, utasítások átvé­tele, olyan ... részlettevékenység, ami a vezetés fogalma alá nem vonható." A vádirat értelmében vezetőszerepe Eppich Edének volt, aki 1930. augusz­tus 15-én részt vett a Vörös Szakszervezeti Internacionálé V. kongresszu­sán. Babka János — a vádirat 6. rendű vádlottja — elleni vád lényegében azt tar­talmazza, hogy 1930 júliusában Eppich Alberttől, máskor Török Jánostól vett át kommunista röpiratokat és azt részben szétszórta, részben Szikszai Sándorhoz továbbította. Szikszai Sándornak vörös krétát is adott azzal a megbízással, hogy kommunista jelszavakat írjon a házak falára. Szikszai Sándor, mint 7. rendű vádlott 1930 júliusában kommunista röp­cédulákat vett át Babka Jánostól s azt szétszórta. Szeptemberben a Babka Jánostól kapott vörös krétával „É.É.Ü.Sz.6." jelszót írta fel a vasúti gép­ház falára. Az eljárás során Babka János azzal védekezett, hogy amikor először kapott röplapokat Eppich Alberttől, azt bejelentette Szerencsés Pál detektívnek, akinek az utasítására még színleg belement a terjesztésbe. Szerencsés detek­tív e védekezést megerősítette azzal, hogy az őrizetbe vétel előtt 4—5 nap­pal ajánlotta fel szolgálatait Babka János, aki a terjesztésre szánt illegális sajtótermékeket be is szolgáltatta. A vádirat szerint azonban Babkának „legfeljebb az utolsó napokban teljesített szerepe lehet színleges." (104) A letartóztatott kommunisták ügyében 1931. október 9-én nyilvános tárgyaláson hirdettek Ítéletet. Eppich Edét 1 év és 6 hónapi fogházra mint főbüntetésre, 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyan­ilyen tartamú felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre Ítélték. Babka Já­nost 4 hónapi fogházra, Szikszai Sándort 6 hónapi fogházra mint főbünte­tésre és mindkettőjüket 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre Ítélték.(105) Ezzel megkezdődött a kommunistákkal való leszámolás, a kommunis­ta tevékenység elleni módszeres hadjárat folyamata. A világgazdasági válság alatti fokozott kizsákmányolást még tetézte a munkásosztály legjobbjainak üldözése, börtönbe juttatása. A bányászok számára pedig nagy teherként 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom