Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)
A letartóztatottak ellen kiadott vádiratban a hatóságok megállapítják, hogy az eljárás alapját a bányamunkások között megindított kommunista szervezkedés képezi. Az előzmények 1929 novemberéig nyúlnak vissza, amikor jelei mutatkoztak a kommunista tevékenységnek a november 2-28-ig lezajlott sztrájk kapcsán. Az akkor letartóztatott 25 fős sztrájkvezetőségnek kommunista szervezkedésre utaló kapcsolatára nem volt bizonyíték. Az 1930 szeptemberi nyomozás során sem nyert bizonyítást az, hogy a gyanúsítottak a szervezkedés kezdeményezői, vagy vezetői voltak. ,,Az, ami a terheltekkel bizonyítható, az csupán mint röpirat, illetve sajtóközvetítés és terjesztés, szűkebbkörű agitáció, jelszavak festése, utasítások átvétele, olyan ... részlettevékenység, ami a vezetés fogalma alá nem vonható." A vádirat értelmében vezetőszerepe Eppich Edének volt, aki 1930. augusztus 15-én részt vett a Vörös Szakszervezeti Internacionálé V. kongresszusán. Babka János — a vádirat 6. rendű vádlottja — elleni vád lényegében azt tartalmazza, hogy 1930 júliusában Eppich Alberttől, máskor Török Jánostól vett át kommunista röpiratokat és azt részben szétszórta, részben Szikszai Sándorhoz továbbította. Szikszai Sándornak vörös krétát is adott azzal a megbízással, hogy kommunista jelszavakat írjon a házak falára. Szikszai Sándor, mint 7. rendű vádlott 1930 júliusában kommunista röpcédulákat vett át Babka Jánostól s azt szétszórta. Szeptemberben a Babka Jánostól kapott vörös krétával „É.É.Ü.Sz.6." jelszót írta fel a vasúti gépház falára. Az eljárás során Babka János azzal védekezett, hogy amikor először kapott röplapokat Eppich Alberttől, azt bejelentette Szerencsés Pál detektívnek, akinek az utasítására még színleg belement a terjesztésbe. Szerencsés detektív e védekezést megerősítette azzal, hogy az őrizetbe vétel előtt 4—5 nappal ajánlotta fel szolgálatait Babka János, aki a terjesztésre szánt illegális sajtótermékeket be is szolgáltatta. A vádirat szerint azonban Babkának „legfeljebb az utolsó napokban teljesített szerepe lehet színleges." (104) A letartóztatott kommunisták ügyében 1931. október 9-én nyilvános tárgyaláson hirdettek Ítéletet. Eppich Edét 1 év és 6 hónapi fogházra mint főbüntetésre, 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre Ítélték. Babka Jánost 4 hónapi fogházra, Szikszai Sándort 6 hónapi fogházra mint főbüntetésre és mindkettőjüket 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre Ítélték.(105) Ezzel megkezdődött a kommunistákkal való leszámolás, a kommunista tevékenység elleni módszeres hadjárat folyamata. A világgazdasági válság alatti fokozott kizsákmányolást még tetézte a munkásosztály legjobbjainak üldözése, börtönbe juttatása. A bányászok számára pedig nagy teherként 52