Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)

Salgótarjánba abban a reményben, hogy „a katonaság puszta megjelenése észre fogja téríteni a munkások józanabb részét." Az inászói bányában kezdődött sztrájk azonban tovább terjedt. Elszántságukra jellemző, hogy az inászói munkások fel akarták szedni a síneket, hogy katonákat ne vihessenek ellenük. De két század katona — Müller és Gollubics századosok vezénylete alatt — szuronytszegezve támadt a bányászokra. A baglyasaljai munkabeszüntetésnél Reznicsek százados százada próbált beavatkozni a bányászok harcába, de dinamit robbantástól tartottak, és óvatosságra kényszerültek. Karancsaljára is kivezényeltek egy század katonát Frics százados vezetésével és bevetettek a sztrájkolok ellen jolsvai honvédeket és nagyszámú csendőrséget is. Több „lázítót" elfogtak. A lap a sztrájkot a külföldi munkások jelenlétének és agitációjának tulajdonította. A munkásmegmozdulás az erős karhatalom jelenléte és beavatkozása miatt eredménytelenül végződött. (8) A társulat a bányák, aknák megnyitásával párhuzamosan kezdte kiépíteni kolónia—rendszerét, ahová a munkásokat letelepítette. A munkáslakások egyben a bányászok helyhezkötöttségét is jelentették, s az innen származó munkaerő állandónak bizonyult a társulat számára, kivéve ha a bányász megsértette a munkaadó által előírt rendszabályokat, mikor nemcsak a munkájából bocsátották el, hanem a társulati lakásból is kilakoltatták. 1898 júliusában nyitották meg Albert-aknát, ahol 9 munkásházat, egyenként 4—4 bányászcsalád letelepítésére alkalmas épületet is avattak. Az akna nyitásához egyházi szertartás járult. Ezen túlmenően a bánya gondnoka is megragadta az alkalmat, hogy Albert-akna dolgozóit, a munkástelep lakóit a szocialista eszmék, a szociáldemokrata politika ellentéteként a vallásos útra terelje. „A vallásos érzület, a vallás, ez a munkás egyedüli áttörhetetlen védőgátja, melyen át nem csaphatnak a szocializmus piszkos hullámai. A vallásos kebelről lepattannak a szociáldemokrácia nyilai, azon nem fognak annak mézes-mázos, a földi létben teljesíthetetlen Ígéretei." — mondotta a bányagondnok. Bár a vallás e kezdeti időszakban valóban szerepet játszott a munkások magatartásánál, tűrésénél, a későbbiekben azonban mégis a szociáldemokrata majd a kommunista eszmék mind mélyebb gyökeret eresztettek gondolataikban és cselekedeteikben, hiszen a vallásosság nem oldotta meg a politikai elnyomást és a gazdasági kizsákmányolást. A bányászok leszálláskor védőszentjükhöz, szent Borbálához fohászkodtak, de amikor a jobb élet— és munkakörülmények megteremtéséről volt szó, azt nem védőszentjüktől, hanem a bánya vezetésétől, mint arra hivatottól követelték és remélték. (9) A századeleji időszak egyik legnagyobb politikai tömegsztrájkja zajlott le a salgótarjáni szén medencében 1906-ban. A salgótarjáni bányász-sztrájk június 24-én kezdődött s több héten keresztül tartott. A munkabeszünte-