Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

Szános lejtősakna (1909-1936) A területen végzett kutatásokat 1909-ben fejezték be, és 1910-ben kezdték az Albert-aknai alagútból kihajtani a 100 m hosszú, keresztvágat­tal indult lejtaknát. Utána mintegy 340 m hosszú lejtős rész következett, ami egy főkeresztvágatban folytatódott. A csaknem 1000 m hosszú meddő munka után a szenet csak 1912-ben érték el. A bánya szénvagyonát 8—10 millió q-ra becsülték, a napi termelése elérte a 30 vagont. A főereszke 1912­ben első keresztvágatával a 497,4 méterben elérte a széntelepet, amit 150— 150 m-re jobbra és balra feltártak. Tiszta vastagsága átlag 80 cm volt. Ugyan­itt létrehoztak egy új légaknát, és egy „vízitárót" 100 méter hosszan. 1913­ban a főereszke déli fővonalát is kihajtották 270 méterig, s ide telepítették az I. siklót. Az északi fővonal 208 méter hosszan meddőben haladt, fejté­sek csak ezek után indultak meg. A bánya 1936-ban szűnt meg.(101) Ságújfalu I. A karancssági és ságújfalui Prónay birtok alatti szénjogot a társulat még 1928-ban szerezte meg Prónay Györgytől és Gábortól. 1930-ban kezd­te meg az SKB Rt. a birtok páli-dűlőjében a feltárási munkálatokat egy táró és egy lejtősakna kihajtásával. A táró az Amália-aknái II. szint 2. sik­lójának folytatását képező pillért művelte kedvező viszonyok között. Az I. sz. lejtősakna pedig az etesi mélyereszke 6. siklójának —70 méteres szint­jéről a kibúvásig terjedő szénpillérét fejtette. A táró és a lejtős akna 60 mé­teres meddőben való haladás után érte el a szenet. A lejtős akna mintegy 1200 méter hosszan haladt a szénben, de azután meddőben kellett kihajta­ni a keresztvágatot és ereszkét, hogy a legmélyebb szintre lejussanak. A szállítást egy 800 kg-os Ohnesorge feszültségkiegyenlítővel ellátott Bahmert vitla végezte. A bányában alkalmazott fejtésmód csapásmenti széleshomlokú haladó pásztafejtés volt, villamos meghajtású rázócsúszdákkal. Ezeket itt alkal­mazták először a pálfalvai kerületben. A lejtakna szénvagyona kb. 3,5 millió q volt. A bányát 1,3 km hosszú vas­úttal és 1 km hosszú, két részből álló, alagúttal kötötték össze az Amália­aknai villamosvasúttal. A bánya 1941-ben fejezte be termelését. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom