Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

3. Az etesi bányák létrejöttének körülményei (Kőszénjogok, szabad kutatási engedélyek, bányanyitások) Az Etes környéki bányászat kezdetére vonatkozó néhány adat Az Etessél szomszédos községek határában a feltárásra, illetve a bányák megalakulására az eddig nyomtatásban megjelent munkák nem tartalmaznak adatokat, még a legautentikusabb forrást, Dzsida József általános munkáját f igyelembevéve sem. Az első utalások éppen ezért a bányanyitási kísérletekről a bányakapitányságnak a kőszénjogi szerződéseket felsoroló kimutatásában tűnnek fel. Engelmann János Babtist—Schöller Sándor cs.kir. nagykereskedő, bécsi lakos nevében — 1859-ben — jelentett be Salgótarjánban zártkutatmányt. Ugyanő Karancsaljan is tartott fenn üzemet, s az ott termelt szenet losonci gyárában tüzelőanyagként használta fel. Még ugyanebben az évben Schöller Etesre is kért kutatási engedélyt. (13) Karancsaljára Windsteig Georg, bécsi kőbánya-tulajdonos, Wéber Alajos bányamérnök — akik már Zagyva—Inászón és Salgótarján környékén is bányászkodtak — 1859-ben kutatási engedélyt kértek. Egy ebből az évből keltezett irat szerint a budai cs.kir. Helytartótanácshoz, mint legfelsőbb bányahatósághoz felterjesztették Windsteig Georg kérvényét, amelyben előadja, hogy Brellich János és Windsteig Georg időközben „Schöller Sándor" bécsi nagykereskedőtől az 1859. évi 523.SZ. kutatási engedélyt és az azon alapuló 1859. évi 757—759. 537., 602—603.SZ. alatt megerősített zártkutatmányt megvették. (14) 1860-ból ismeretes Etesre Szilvásy István, Karancsaljára Brellich János kutatási engedély kérelme. 1861-ben erősítik meg Karancsaljára szóló kutatási engedélyét Schöller Sándornak. (15) 1869-ből ismert a karancsaljai úrbéresek tiltakozása Krupp Hermann bécsi gyárosnak a község határában kiadott kőszén kutatási engedélye ellen. (16) Etesi birtokainak területére br. Pongrácz Istvánné kért 1870-ben kutatási engedélyt. (17) Ugyanekkor Karancsaljan már működött a Sándor bánya, (18) amely 1882-ben az Eszakmagyarországi Rt. bérletébe került. (19) Az etesi területen később feltűnő vállalkozók közül Vancsó Gyula és Hoffmann Jakab, valamint társaik 1873-ban a baglyasaljai kőszéntelepet vásárolják meg. (20) Szilárdy Erzsébet megbízottja Minich Károly 1859-ben „Heilige Elisabeth" néven négy kettős bányamértékből álló bányatelek adományozásáért folyamodott. 1863-ban Minich Adolf szintén Szilárdy Erzsébet (sz.: Jankovich Erzsébet) meghatalmazottja tett jelentést a végzett kutatási mtinkákról. (21)