Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

5. Az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. (ÉKI Rt.) bányanyitásai Nógrád megye területén a salgótarjáni szénmedence kiaknázására az SKB Rt. megalakulása után, látva a társaság sikereit, valóságos szénbánya alapítási láz indult el, melynek révén számos kisebb szénbánya vállalat keletkezett. Ezek termelése azonban csekély mértékben járult hozzá a magyar szénpiachoz. 1869-ben Türr István, Almássy Pál, Károlyi Gyula, Léderer Sándor, Zichy Jenő, Széchenyi Emil 1 millió forint alaptőkével megalapították a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-t. A társaság Károlyi Nemti-i bányáit bérelte. A Wiener Volksbanktól felvett kölcsön segítségével a társaság megépítette a kisterenye—nemti vasútvonalat. 1873-ban csőd miatt a vállalkozást felszámolták és 1874. május 30-án létrehozták a Nemti Kőszénbánya Társaságot. 1869-ben Kisterenyén a közbirtokosok szénjogát Gyürky Ábrahám szerezte meg, majd saját és a közbirtokosság birtokain termelni kezdte a szenet. 1873-tól a Kisterenye Kőszénbánya Rt. bérelte bányáit. 1865-ben Baglyasalján Vancsó Franciska, Szilvássy István és Molnár István a baglyasaljai földtulajdonosokkal szerződést kötött a szén kiaknázására. A jogosítványokat 1872-ben Minich Albert, Jaulusz Ferences Diamant Sára szécsényi lakosok szerezték meg. A megalakult Minich—Jaulusz —Hoffmann Kőszénbánya Társaság Baglyasalján bányászkodott. Az Andrásfalvához tartozó csókási széntelepek kitermelési jogát 1869. július 10-én Gyürky Ábrahám adta el Jeszenszky Danónak és Samunak. Igy jött létre a Jeszenszky Dániel csókási bányavállalat. 1875—80 között jött létre és termelt a Hamburgi Angol—Német Bank Rt. Mátraszele—Mizserfa bányája. Schöller Sándor karancsaljai „Sándor" bányája 1868-tól termelt.(118) A tanulmányban többször szereplő karancsaljai Sándor bányáról a források elégtelen száma miatt csak vázlatosan lehet szólni. Mint már ismeretes, 1859-ben kért kutatási engedélyt Schöller Sándor karancsaljai területre. 1861-ben engedélyét megerősítette a bányakapitányság. Az „Alexander « Grube" 1860-tól szerepelt az iratok között, de munkásairól kimutatást csak 1870-től találunk: 17 főt. Termeléséről is csak 1876-ból van adatunk, akkor ugyanis 27 441 q barnaszenet termeltek. Egyéb adatok között 1868ban megemlítik a bánya 80 lábnyi fapályáját és két lovát. A fapálya hossza 1876-ban már 800 láb volt (közel 250 méter — Sz.F.). Technikai berendezéséről is ebből az évből van adat: emberi erővel hajtott vízemelő berendezést említenek. Az ÉKI Rt. 1882-ben vásárolta meg a bányát, s a társaság