Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

A karancsaljai Hermán vagy Ármin-bánya 1869-ben tűnik fel az iratokban. 1870-ben Krupp Hermán losonci gyáros tárta fel és termeltette belőle a szenet. Ekkor 6 munkás évi 55—60 tonna szenet hozott a felszínre. 1880ban a Magyar Országos Bank Rt. vette meg a Krupp családtól, s került így az ÉKI Rt. kezelésébe. Adatok megbízhatatlansága miatt, a bánya bezárásának évét nem ismerjük. Az Ármin-bánya helyileg, hasonlóan a Sándor bányához a Tizedes-patak völgyéből nyílt. Az egyik táróbejárat az Alvölgyi-rétek felől, a másik a Zátvölgyből nyílott. 1885-ben a későbbi mizserfai kerület még kisterenyei kerületként szerepelt a következő bányákkal: Ravaszlyuk-bánya 1866-tól, Borbála-bánya 1876-tól, Nemtiben a Pál-akna 1868-tól, Mátraszelén Mizserfa-bánya 1881-től. A társulat gyors egymásutánban a nagy teljesítményű aknák egész sorát hozta létre a meglévők mellé. Igy létesült 1886-ban Gusztáv-akna, 1887-89-ben János-akna, 1892-ben Ortvány-akna, 1893-95-ben Józsefakna Nemtiben, 1894—98-ban a baglyasaljai—etesi Albert-akna egy, a központi rakodóig vezető 2 100 méter hosszú alagúttal. Valamennyi akna közül ez volt a legnagyobb.(119) Amíg az ÉKI Rt. mint külön vállalat működött a szénmedencében, addig külön műszaki és adminisztratív ügykezelése volt. A bányaművekén kívül rendelkezett minden más melléküzemmel és személyzettel, ami a bányászat sikeres folytatásához kellett. (Vontatóüzem, szénrakodó, osztályozó, raktárak, élelemtár, iskola, kórház stb.) A Baglyasalja, Karancsalja és Etes községek határában létező bányák a társulat nyugati kerületét képezték, Salgótarján vasúti állomással. A keleti kerületet Homokterenye, Mizserfa és Nemti határában lévő bányák alkották Kisterenye vasúti állomással. A nyugati kerület később baglyas—etesi kerületként is szerepelt. Az igazgatóság székhelye — hasonlóan az SKB Rt.-hez — Budapesten volt. Baglyasalján csak a bányagondnokság volt. A kerület központi telepe 2 km távolságban feküdt az állomásnál lévő szénrakodótól, amit egy keskenyvágányú vasútvonal kötött össze. A szállítást gőzmozdony vontatással végezték (6 db gőzmozdony). A központi telepet az egyes aknákkal szintén keskenyvágányú vasúttal kötötték össze, amelyen az 1890-es évek közepétől 3 villamos mozdony végezte a vontatást. A két kerületben a társulatban 11 862 kat.hold kiterjedésű szénterülete volt. A vállalat -bányászaton kívül más vállalkozásba is kezdett, melyet azonban veszteségei miatt hamarosan felszámolt. Igy az 1880-as évek végén Rákoson üveggyárat helyezett üzembe, de egy év múlva veszteségei miatt fel57