Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

számolt. Ugyancsak 1890-ben épült brikettgyárát a kereslet hiányában szintén beszüntette. Nagyszabású vállalkozása volt Esztergom megye több községében. Itt 1889-ben szénjogokat vásárolt, s kutatási munkák után 1893-ban fogtak hozzá az akna mélyítéséhez. A feltárt szénterület jó befektetésnek bizonyult, ezért 1896-ban egy új részvénytársaságot, az Esztergomvidéki Kőszénbánya Rt.-t megalapította. A társulat életére legnagyobb hatással az 1917-es tőkeemelés volt, mivel ennek révén a vállalatot az SKB Rt. érdekkörébe vonta. Az affiliációt 1925. január 1-vel a teljes fúzió követte, melynek kapcsán a baglyasaljai bányaigazgatóság megszűnésével az ÉKI Rt. összes bányaüzemei az SKB Rt. egységes vezetése alá kerültek. Az 1925. május 2-án tartott XLIII. közgyűlés az SKB Rt.-vei való egyesülést, illetve az abba való beolvasztást olyképp mondta ki, hogy az SKB Rt. minden 5 db társulatbeli az 1925-ös évtől kezdődő szelvénnyel ellátott részvényért 4 db 1925. évtől kezdődő osztalékra jogosult saját társulatbeli részvényt adott. Az ÉKI Rt. mint önálló iparvállalat 43 évi fennállása után így megszűnt. Amikor beolvadt az SKB Rt.-be, mint a baglyasi kerület szerepelt tovább és fejtette a még feltalálható, a régiek által benthagyott pilléreket és vetőközöket. Az utolsó időben (a 30-as években) már csak a Rau-akna volt üzemben 1939-ig, ahol mégarégi baglyasaljai minőségű szenet fejtették. (120) Mielőtt áttérnénk az egyes bányák történetének rövid ismertetésére, előbb szólni kell még egy bányáról a vizsgált területen. Ez a Bedabánya. A térképek adatai szerint Karancsalja déli részén, az etesi út és a Dobroda patak völgye mellett feküdt a Beda-völgyben. A baglyasi—pálfalvai bérc, legészakabbra fekvő bányája volt. Dzsida József szerint a tárót még 1879-ben hajtották ki, napi termelése 8—10 vagon volt. 1887-ben lett az ÉKI Rt. tulajdona. A völgybe 1905-ben új feltárást telepítettek Beda-lejtősakna néven. A Bedabánya 1921-ben is termelt, szenét a környező falvakban lakó munkások járandósági szénként kapták meg. Gőzüzemű berendezései voltak. A bányával kapcsolatban több kérdés is felmerül: ki kezdte meg és mikor az első feltárást, mikor zárták be végleg? Pillanatnyilag írásos dokumentumok híján csak feltevésekre hagyatkozhatunk, hiszen a Breilich—Windsteig társulás már 1860-ban a karancsaljai zártkutatmányt is bejelentette, sőt munkálatokat is folytattak a területen. Bedabányáról ismeretes, hogy 1 öl mély függőleges aknával ütötték meg a szenet. A 3 láb vastag ,,csillogó" szénben tovább dolgoztak. Ettől távolabb pedig egy 24 öl hosszú táróban ugyancsak 3 láb vastag telepet műveltek.(121) 58