Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

Kisfaludi lejtősakna Az 500 méter hosszú lejtősakna lemélyítését 1940-ben kezdték el és már 1941-ben termelt. Megnyitását a fokozódó szénkonjunktúra tette szükségessé. A bánya kőkúti minőségű volt. A széntelep 42 cm-es vastagságot ért el, melyhez 20—30 cm agyagot kellett hozzáfejteni, hogy a fejtésekbe be lehessen bújni. A bánya környékén több fúrással kutattak szén után. Számbajöhető volt itt a 130 m mélységben fekvő ,,nagykeresztúri" pillér, de a minőségi kifogások miatt kitermelésének gondolatát elvetették. A szénvastagság 27 cm-től 44 cm-ig változott, ezen felül a telep fedőjében vizet hozó kavicsok és homok települt, amely az amúgy is „keserves" bányászatot teljesen lehetetlenné tette. Foglalkoztak az ún. „Uj Gulibák" terület megkutatásával is, de feltárásától itt is teltekintettek, mert a régebbi fúrások elemzése és adatai szerint az ott talált 65 cm településből 35 cm vastag volt csak a 4000 kalóriás szén, a további 30 cm vastagságú szén azonban csak 2700 kalóriát ért el. A bányának 5,3 km hosszú, Pálfalvára vezető villamos vasútvonala volt. Gépi berendezései 6 db vitla, 4 szivattyú és 4 szellőztető motor. A bányák közelében (Kőkút és Kisfalud) község nem volt, az itt dolgozó munkások Pálfalvárói jártak ki a villamosvasúttal. A pillérek leművelése után 1945-ben bezárt a bánya.(106) Nyárjasvölgyi lejtősakna Az Irsay-féle terület szénvagyonát fejtették 1940-1941 között. A bánya Sóshartyánhoz tartozott közigazgatásilag. Az SKB Rt. 1932-ben vette meg a szénjogot az Irsay családtól, 1938-ban pedig Patay Sándortól. Ez a lejtősakna is hasonló minőségű bánya volt mint a Kisfaludi lejtősakna, de szene gyengébb minőségű. 1941-ben beszüntették.(107) Szalmatercsi bányászat Mielőtt a terület szénjogát az SKB Rt. 1934-ben megvette volna a községtől, a legeltetési társulattól és az úrbéres erdőbirtokságtól, már 1933-ban szerződést kötött özv. Balázs Józsefnéval. A szerződés mellékleteként szerepel egy levél, melyet Krúdy Ferenc írt Balázs Józsefné helyett az SKB Rt.-nek bizonyos bányajogokról. A levélben ugyanis utalt arra, hogy „a Nógrádtercsi Kőszénbánya Rt. még 1925-ben, vagy még előbb" felhagyott a szénbányászattal a bérleti szerződésben lekötött területen. A bánya bejá50