Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

rata beomlott, a területet legeltetésre használták. Tisztázásra váró kérdés azonban felmerül. Ugyanis adataink szerint 1922—1925 között Szalmatercsen működött a Nógrád—Hevesi Kőszénbánya Rt., mely veszteséges mérlege után a közgyűlés jóváhagyásával felszámolta önmagát. Ez a társaság még Mátramindszenten is bányászkodott. S mi több, még a Krúdy család tagjainak neve is szerepelt Szalmatercsen 1922-ben mint vállakozók, akiknek bányájuk volt ezen a területen. (Talán a bányák és a társaságok azonosak lehettek, s csak névleg bányászkodtak.) (108) Karancskeszi és környéke (Jenő-aknák) Karancskeszi község határában található szénterület szene vékony telepű, sok palát tartalmaz, kalóriája alacsony volt. A gyenge adottságok miatt a vállalkozók (gondoljunk Karancsberényre is, ahol 1851-től volt próbálkozás széntermelésre) kis számban keresték fel a területet, és csak kisebb bányákat létesítettek. Wéber Alajos ugyan 1870-ben a Löwi-féle kutatásokat vezette ezen a területen, de eredményt nem tudott felmutatni. Karancskeszi községben a szénjogokat 1918-ban Krúdy Gyula, Dezső és Ferenc vásárolta meg id. Huszár Jánostól és 1921-ben Hecht Samutól. (Ők adták azután el 1922-ben az ÉKI Rt.-nek a Bertalan védnevű bányatelek szénjogát.) Az ÉKI Rt. ugyanis már korán felfigyelt erre a területre és 1921—23 között több szénjogot is szerzett Karancskeszi határában, amely végülis az 1925-ös fúzió révén az SKB Rt. tulajdonába ment át. A társulat a Hecht-féle területen 1922-ben hajtotta ki az István nevű kutató tárót, de hamarosan két vető közé kerültek. A terület szenét a Platthy Elemér birtokán 1923-ban lemélyített Jenő nevű kutató lejtősaknából kívánták tovább feltárni. A termelést az SKB Rt. indította meg, sőt 1932-1942 között tovább gyarapította gr. Hoyos Józsefné Kutas-pusztai, br. Prónay Józsefné karancskeszi birtokával a lefoglalt területeket, sőt bérleti szerződést kötött 1935-ben a határban évek óta váltakozó sikerrel bányászkodó Palicza János és Tunyogi Csapó János bányavállalkozóval.(109) Az SKB Rt. tulajdonában lévő (már 1923-ban megnyílt) Jenő lejtős aknai bányaüzem a község területén a baglyasaljai osztályozótól mintegy 14 kmre feküdt. Vasúti összeköttetése 1921-ben elkészült. 1936-tól a bányászat tárgyát a III. telep felső padja képezte, melynek átlagos telepvastagsága 92—105 cm volt. Szene erősen palás, csak a felső 25 cm vastag szénpad volt értékesebb és tisztább. A Jenő lejtősaknai szén rosszabb minősége miatt nem volt eladható salgótarjáni szénként. Értékesítésével egy, csak keretében meglévő társulat, az Észak Nógrádmegyei Kőszénbánya Rt. lett megbízva. Ez a társulat jó összeköttetései révén