Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)
vashatók (pl. Rákosi Viktortól), hírei között kiemelten kezeli a gyilkosságokat, bűntényeket, szenzációkat, sok tanügyi, sport-hírt közöl. Szerzői névsora 1908-ban ez volt: Beliczay Zoltán ügyvédjelölt, Gajdóczky János tanító, Kalmár Illés rk. kántor, Kúton Benőni hírlapíró, Nagy József tanító, Porázik György igazgató-tanító, Polacsek Ármin ügyvéd, Wabrosch Géza főmérnök. Maga az újság teljesen elszürkült már, radikális hangot egyáltalán nem észlelni benne, hiszen szerkesztői helyi plébánosok(l), s tőlük távol állt a hivatalos politikával szembeni ellenállás. (A lap nyomdásza kezdetben Friedler Ármin, később a Boros Róza-féle üzemben készítették.) 1905-ben újabb lap, a Salgótarjáni Hírlap indult a városban, és élt 1910-ig. Teljesen jelentéktelen, színvonalatlan, elmaradott tipográfiával és szerkesztővel jelent meg. Kezdetben a már említett Rosenberg Miksa szerkesztette, később átvette tőle ezt nyomdásza és kiadója. Friedler Ármin. Jellegtelenségéhez hozzájárult, hogy vezércikkei, eszmefuttatásai zömmel az országos politikai kérdéseit fejtegették, s ez meghatározta azok minőségét, mélységét. Elvétve akad közöttük a községgel foglalkozó írás. A tárcák jelentéktelenek, egyetlen közismertebb megyei költő, Nógrádi Pap Dezső verseivel találkozhatunk oldalain. Kisebb történelmi adalékokat is közölt (pl. az 1848-as hősökről, Vörösmarty leveléből stb.) s közreadott egy Knut Hamzun elbeszélést is. Volt külön fővárosi rovata, amelyben Budapest eseményeiről, színházi életéről közölt ismertetéseket, a hírek azonban alapvetően helyiek. Az újság egész szelleme szociáldemokrata-ellenes, kimondottan kormánypárti. Ugyanennek az évnek a végén (1905.) Losoncon mutatványszáma jelenik meg a Losonczi Újságnak, 1906-ban indul az első évfolyam számozása és élt 1918-ig. (1917-ben egy időre felfüggesztette megjelenését.) Az indulás dátuma nem véletlen, szorosan kapcsolódik az 1905—1906-os megyei koalíciós harcokhoz. A helyi Függetlenségi és 48-as párt közlönye volt, később, elsősorban a világháború éveiben ez már nem látszik. Kezdetben tartalmát teljes egészében a koalíciós harc megyei eseményei tették ki. 63 A harc csillapultával a lap hangja is mérséklődött. Irányítói a párt vezetőiből kerültek ki, így dr. Molnár Albert, aki országgyűlési képviselő volt, dr. Sacher Aladár ügyvéd, Madách Aladár, a költő fia, Kujniss Gyula, Kristóffy Sándor, dr. Vályi Béla. Egy időben még a nyomdász, Kármán 44