Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

Zsigmond is szerkesztette a lapot. A szerkesztőségben ott találjuk Bazovszky Lajost, akinek a neve még többször feltűnik a megyei sajtótörténetben, s a vele kapcsolatos állásfoglalás nem egy esetben az illető lap politikai szemléletét is meghatározta.

64 Az új orgánum szerkezete és tipográfiája hagyományos volt. 1910-ben próbál újítani, kiemeléseket alkalmaz, nagybetűs „sláger-címeket" tesz az első oldalra, de egy év múlva visszatér a hagyományoshoz. Ő alkalmazza először a szövegközi hirdetéseket, s a rajzos hirdetések aránya is itt a legmagasabb. Felismerték azt, amit Bíró Lajos így fogalmazott meg: „Az újság hatalma: a publicitás, a minél szélesebb nyilvánosság, a minél nagyobb példányszám. Ezért folytatja az újságvállalatokban levő tőke a legnagyobb küzdelmet. Ez az eredmény, amely szinte rögtön készpénzre váltható be a hirdetések révén."

65 Ugyancsak sok hírt is közölt, elsősorban a pártra vonatkozóan a megye minden területéről. Vezércikkei kapcsolódnak az országos politikai eseményekhez és a helyi aktualitásokkal párhuzamosan vizsgálja azokat. Kimondottan szociáldemokrata ellenes volt. Telefon rovata ironikus hangnemben tárgyalta a város visszásságait. Tárca rovata igen változatos. Sok a történelmi, irodalmi cikk (Fülek váráról, Petényi Salamonról, Veres Pálnérói). Szerzői névsora vegyes öszszetételű. Egyrészt ott találjuk a párt híveit és aktíváit, pl. Scherer Lajos, Dr. Vértessy Dezső gimnáziumi tanárok, Gellén Endre ügyvéd. Ugyanakkor számos színvonalas hazai másodközlése van. Pl. Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos tollából. Nevesek a külföldi szerzők is: A. France, Gorkij, L. Tolsztoj, Mark Twain stb. Érdekessége, hogy a losonci születésű Komlós Aladár ekkor jelentkezik mint ifjú poéta először az irodalomban. A gazdag és színvonalas szépirodalmi anyag kiemeli a hasonló politikai lapok közéi. Tekintve, hogy jelentős irodalmi lap nem jelent meg a vizsgált időszakban, külön kiemelendő ilyen irányú tevékenysége. Ami meghökkentő, hogy Az Otthon című — 1914-ben megjelenő — irodalmi melléklapjában gyengécske alkotásokat hoz. Ennek négy számát ismerjük csak, s találunk benne elbeszéléseket, fényképeket, divatcikkeket, s időnként gazdasági vonatkozású híreket és beszámolókat. 1906-hoz kapcsolódik egy lapkísérlet Balassagyarmaton, de a két számot megélt politikai lapnak nincsenek ismert példányai. A Losoncz és Vidéke ezt írta 1906. április 22-én a 17. számban: „A Balassagyarmaton másfél hét előtt Tokay Lajos vezetése alatt megindult 67-es alapon álló -^Az Új Nógrádi Lapok és Honti Híradó> a második számmal megszűnt azon 45