Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

100 éves a Palóc Múzeum - A Palóc Múzeum történetéből

Ezekben az években ismételten felmerült az új múzeum építésének gondolata. Az építtetés költségeinek biztosítása is kedvezően alakult. 1907-ben eladásra került Nagy Iván horpácsi birtoka (mint fentebb említettük ennek összegét csak az új múzeum építésére lehetett fordítani), valamint a Társulat tulajdonát képező Gabonyi-féle ház is. Balassagyarmat képviselőtestülete, 1908-ban, ezer négyszögöles telket biztosított az Erzsébet ligetben az új múzeum elhelyezésére. 1909 őszén a főfelügyelőség anyagi támogatása is megérkezett, így 1910 tavaszán pályázatot írhattak ki a múzeum tervezésére és kivitelezésére. A Wälder Gyula által készített és elfogadott terv kivitelezése az építőanyag árának gyors emelkedése miatt nem indulhattott meg. Megkérték a tervezőt, hogy új tervet készítsen, megjelölvén, hogy abban az eredeti tervben szereplő épület felét hagyja el, költségkímélés címén a központi fűtési is törölje. A kivitelezésre 1912-ben új pályázatot írtak ki. A megcsonkított tervű múzeum építéséhez 1914. március 6-án kezdtek hozzá. Még ez év nyarán tető alá került az épület, megkezdhették az eddig különböző intézményekben őrzött tárgyi gyűjtemény átszállítását. 1914/15 telén laktanyának használták a belülről csupán félkész épületet. 1917 őszétől 1925 tavaszáig a hatóságok foglalták le az épületet, menekültek elhelyezésére, kórháznak, rendőr- és csendőrlaktanyának. A különböző igénybevétel sajnos nem csak az épület állagát rongálta meg, hanem az itt őrzött tárgyi gyűjtemény 80 %-át is elpusztította. Az épület felújítását még 1926-ban befejezték, rendszerezhették a meglévő tárgyi gyűjteményt, amely a korabeli leltárak szerint 30.000 kötetes könyvtárból 2 láda régészeti anyagból, hadtörténeti ereklyékből, kövületekből állt. Tompa Ferenc, a Nemzeti Múzeum múzeumőre, amikor 1926 decemberében itt járt az intézményben, meglepődve tapasztalta, hogy néprajzi tárgy egyáltalán nincs. A tiszteletére összehívott közgyűlésen ő is, mint korábban már sokan mások, azt hangsúlyozta, hogy "A balassagyarmati Palóc Múzeum feladata Nógrád megye történetére és a palócság néprajzára vonatkozó anyagi és szellemi emlékek megmentése és megőrzése." Jeles néprajzkutatókat, köztük Györffy Istvánt, küldött a megyébe, hogy a Társulat részére néprajzi tárgyakat gyűjtsön. A 20-as évek közepén tartott Társulati közgyűléseken több alkalommal felmerült egy főfoglalkozású, múzeumi gyaakorlattal rendelkező kutatói állás létesítése az intézménynél, aki rendszeresen az épületben tartózkodik, felelős a gyűjtemények fejlesztéséért, állagának megőrzéséért, a nyilvántartás vezetéséért. A társulat megalakulása óta ugyanis a társulati, így a múzeumi ügyek