Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

100 éves a Palóc Múzeum - A Palóc Múzeum történetéből

intézését az elnök, az alelnök és a múzeumigazgató végezte a Társulat közgyűlésének megbízása szerint. Tiszteletdíjat senki nem kapott, hiszen az elnöki funkciót évtizedeken keresztül gróf Majláth Géza nógrádgárdonyi földbirtokos, később a megye főispánja látta el, az igazgatót az iskolák igazgatói, vezető állású tisztviselők közül választották. Több ajánlás révén így lett a múzeum első főállású munkatársa Fényes Dezső, aki a Természettudományi Múzeumnál dolgozott korábban, de a későbbi években a megye néprajzának lelkes és szakavatott gyűjtőjévé vált. A kiállítás 1930-ban már készen állt, de a szakmai módosítások, gazdasági gondok miatt, az ünnepélyes megnyitásra csak 1931. november 29-én kerülhetett sor, szerény külsőségek között. 1930-ban még egy fontos eseményre került sor, a szeptember 15-én tartott közgyűlés elhatározta, hogy az alapító iránti tiszteletből az intézménynek a Nógrádvármegyei Nagy Iván Múzeum nevet adja. A harmincas évek elejétől felerősödő gazdasági válság hatására a Múzeum Társulat anyagilag tönkrement. A Társulat választmánya kénytelen volt belátni, hogy a múzeum fenntartására nem képes, ezért a múzeumot 1933. február 16-án felajánlotta a vármegye közönségének. Az átvétel reményében 1934. szeptember 6-án feloszlatták a több, mint negyven évig működő Múzeum Társulatot. A vallás- és közoktatási miniszterhez jóváhagyásra megküldött kérelemre, amelyben a múzeum fenntartójaként már a megyét jelölte meg, soha nem érkezett válasz, így nem kerülhetett a múzeum megyei kezelésbe. Ennek az lett a következménye, hogy az intézmény 1934-től 1950-ig hivatalos fenntartó nélkül működött. A megye és a város szűkös keretéből - évenként kettő-kettőezer pengő támogatással - a Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelőségének évi 300-400 pengő tárgygyarapító államsegélyből működött a múzeum a II. világháborúig. A háborús események következtében a gyűjtemények kilencven százaléka elpusztult, illetve elkallódott. Különösen azért sajnálatos ez a tény, mert az elpusztult tárgyak többségét, a legszorgosabb kutatás sem tudta pótolni. Jelentős részük már a gyűjtés időpontjában is a ritkán fellelhető tárgyak közé tartozott. A II. világháborút követő első évek a helyreállítással, a megmaradt tárgyak számbavételével, az elpusztult gyűjtemény részleges pótlásával teltek. Az intenzív munka Manga János kinevezésével kezdődött meg 1949-ben. Egy évvel később 1950-ben, sor került a múzeum államosítására, ekkor kapta