Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Letűnt "kocsma-csillagok" Salgótarján egén - A Vadász

is igen népszerűek voltak. A talpalávalót legtöbbször Bódi Rudi és zenekara húzta, aki emellett önálló zeneestét és hangversenyt is tartott a "Legújabb concert és magyar darabokkal". Megfordult itt a losonci 25-ik gyalogezred zenekara is, amely 19o8 farsangján az ipartestület táncestélyéhez szolgáltatta a zenét. A mulattató, szórakoztató programokon kívül a poltikai élet egy-egy jelentősebb rendezvényének is helyet adott, sőt a világháború előtt majd a forradalmak idején központi szerepet töltött be a Vadász-szálloda. 19o5-ben a füleki járás szabadelvű pártja, 191o-ben az SZDP salgótarjáni szervezete, 1912-ben a Vas- és Fémmunkások Szövetsége salgótarjáni csoportja tartotta itt alakuló gyűlését. A forradalmak után a Vadász csillaga egyre inkább lehanyatlott. Szállodai és kávéházi szerepét a "Pannónia", vendéglői feladatát a gomba módra szaporodó kifőzések és kisvendéglők vették át. Hanyatlását és térvesztését leginkább az a tény bizonyítja, hogy tánctermét 1926-ig a Kasinó bérelte, holott a bálrendezés igen jó bevételi forrás volt. A Kasinó, amely Dornyay Béla közismert monográfiájában "Salgótarján Uri Kasinó" néven szerepal ekkor a bánya tulajdonában állt. A hanyatló Vadászban azért még lezajlott néhány említésre méltó rendezvény. 1923 végén az SBTC rendezett zártkörű kabaré előadást, amelynek tiszta jövedelmét a következő évben Párizsba kiküldendő olimpikonok költségei fedezésére fordították. 1926 augusztusában az EME salgótarjáni helyi és bányász szakcsoportja rendezett mesedélutánt, majd este kulturestélyt, ahol az ÉME országos ügyvezető igazgatója, Rákóczy Béla "az elrabolt felvidéket vetített - képes előadásban mutatta be". Lajtos József "Vadász vendéglős" minden igyekezete ellenére -, aki az üzlet feííenditésére a közönségnek amerikai rendszerű kuglizót szerzett be-, a "Vadászt" nem lehetett megmenteni; tulajdonosa más szerepet szánt neki. Az utolsó híradás 1927 januárjában a salgótarjáni ipartestület által a Vadász szállodában rendezendő műsoros estély előkészületeiről szól. Fennálló intézményként említi még a város képviselő testülete által hozott döntés, a város utcáinak elnevezéséről, miszerint "a Fő-uccából kizárólag a Vadász szállodáig vezető régi Posta - uccát Régi posta - uccának" nevezik. Dornyay Béla fenti irtnográfiáj a már csak a Badacsony és a Pannónia szállókról tesz