Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Letűnt "kocsma-csillagok" Salgótarján egén - A Vadász

említést. Wem is irhát a Vadászról, mert az épületet 1928 decemberében a Kehn Lipót Salgó likőr- és rumgyár vette át. A vadász szálloda berendezése - a korszak ízlésének megfelelően többnyire thonet bútordarabokból állt. A szálloda előkelőségét a kávéház egyes részeiben felállított tükörablakok, csillárok, fatáblás falburkolat és az asztalra kerülő finom porcelán edények voltak hivatottak bizonyítani. A szállodában működő kávéházban is megtalálható volt az "üzlet" minden kelléke: biliárd-asztal, kártya-szoba, ahol a vendégek Whist, kalabriász vagy ferbli lapokat osztottak. A helyi sajtó termékein kívül az országos lapokat és a külföldi képes újságokat forgathatták a betérő úriemberek, vagy hosszasabban elüldögélve feketéik, söreik mellett megvitatták az időszerű politikai kérdéseket. Minden előkelősége ellenére a "Vadász" megitélése nem volt túl hízelgő. 19o9-ben egy volt tarjani polgár, aki 24 év óta nem volt itthon, ugyanolyan állapotban találta a szállodát, mint elutazása előtt. A szálloda tulajdonosa, aki mellesleg a község egyik leggazdagabb embere volt, úgy látszik nem élt a lehetőséggel, hogy egy szép szállodát építsen színkörrel és vigadóval, "mi pedig Salgótarjánban nagyon is kifizetné magát, mert modern vendéglő nincs". A szálloda épülete az Erzsébet tér 8., a Posta utca 13. és a Kis utca 7 szám által határolt telken állt, megközelítőleg a mai Palócz Imre téri aluljáró környékének a mozi felé eső részén. Helyének megválasztásában - többek között - szerepet játszott az a tény is, hogy Salgótarján ipari centrummá válásával megnőtt az átutazó forgalom, ugyanakkor a településnek még nem volt egy, a centrumban fekvő szállodája, mert a Badacsony-szálloda elég távol volt, s fiakkert sem mindig lehetett kapni. Bizonyára telepítő tényezőként vehetők számításba még a nagyközség vásárai. A "Kispiaczon keresztül a füleki útról a Karancs allyi úthoz vezető út" igen fontos útvonala volt a vásárosoknak, a "Vadász" pedig ezen útvonal metszéspontjában állott. Központi fekvését mi sem oizonyítja jobban, hogy 1912-ben itt épült fel a második vasútállomás. /Okolicsányi Lajos községi képviselő már 1885-ben javasolta, hogy legyëii a Vadász-szálloda előtt egy "közbeeső személy le és fölszállási állomás"./ A nagyállomás ugyanis a település szélén helyezkedett el, ahogy annak idején a bánya érdekei megkívánták.