Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Mikszáth tanítómestere - Fábry János kéziratáról

Minden bizonnyal a tanári személyes példaadással hitelesített tananyag, ismeretanyag, melyet tanítványainak közvetítettek, volt a legfőbb eszköz. Ebből a szempontból túlzás nélkül kiemelkedő jelentőségűnek tartható, minősíthető irodalomtörténeti gyűjteményünk legújabb, most röviden bemutatásra kerülő anyaga: Fábry János kézirat-kötete. A kéziratkötet kb. loco oldal terjedelmű. A múlt század közepéről származik, pontosabban 185o - 1863 között keletkezett anyagokat kötöttek össze. A kéziratban sorrendben az alábbiak találhatók: 1. Költészettan /l85o/ 2. Római régiségtan /185o/ 3. Latin szókötés /l85o/ 4. Közbeszédtan /185o/ 5. fekori történettan /185o/ 6. Számvetés /185o/ 7. Erkölcstan /185o/ 8. Botanica /185o/ 9. Magyar irodalomtörténet /185o/ 10. Magyar költészettan /l85o-51/ 11. Növénytan /185o/ 12. Magyarország története, földrajza, ásványtana /1852-53/ 13. Polgári földrajz /1853-54/ 14. Polgári földrajz /1853-54/ 15. Földrajz /1854/ 16. Természetrajz elemei - növénytan /1853-54/ 17. Növénytan 18. F^őmútan /1856/ 19. Áruisme /1856/ 20. Vegymntan /1856-57/ 21. Szervetlen vegytan /1857-58/ 22. Az embertan rövid vázlata /1863/ 23. Végére kötve: Studiomok /növénytan, földtan, számtan/, 1851-53. Osgyán Jánosi Osgyán Rimaszombat A minden kétséget kizáróan FábrL János kézírásával készült egységek leginkább talán tömörített tantárgykivonatoknak nevezhetők, melyeket a tanár úr oktatási segédeszközül készített el. Bár bejegyzése szerint