Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)
A Nógrádi út
Ebben az illegális harcosok egy meghatározott csoportjának - az Oczel család körül képződoknek - volt szerepe. Mellette a szociáldemokrata hatás /acélgyár, Nagybátony, Kisterenye körzetében/ sem elhanyagolható. A megye más nagyobbik - részében 1945 februárjától a Kisgazdapárt befolyása volt erős. 1945 tavaszától a valóságos politikai programok közötti választás lehetősége teremtődött meg a lakosság számára. A kommunista párt hangsúlyosan a fizikai munkások - kezdetben az ipari, később a mezőgazdasági - a szociáldemokrata párt az üzemi alkalmazottak, az értelmiségiek, a nemzeti parasztpárt a nincstelenek és a szegényparasztok, a törpebirtokosok az ujgazdák, a polgári demokraták , a kereskedők, a jogászok, a független kisgazdapárt , a gazdák, a tehetősebb parasztok, a tisztviselők, az értelmiség pártjává lett. A helyzetet, a politikai rokonszenvet az 1945-ös választások is jól tükrözték: azMKP a megyében 27,2 %-ot /Salgótarjánban 66,3 %/ az SZDP 12,3 %-t, a FKGP 53,3 %-ot, /az iparmedencében 2o %/ NPP, lo %-ot, a PDP 2,1 %-ot ért el. 1945 tavaszától jelen volt és egyre erősödött a balról kibontakozó erőszakosság. Ennek jele, hogy a kommunisták a munkásegységről nem tárgyaltak az SZDP helyi szerveivel, hogy a kisgazdák számára a belső pártélet fejlesztésének követelményeit is megfogalmazták /1947. febr./ A továbbiakban pedig az MKP központi vezetői, az apparátus által megfogalmazott követelések minél jobb, maradéktalan teljesítése: a feladat kijelölésében, az ellenőrzésben is a felülről lefelé irányulás vált uralkodóvá. 3. Nézetek és felfogások A kommunista párton belüli nézeteket hosszú ideig meghatározta az illegalitás körülménye: az értelmiség nélküliség, azonban a termelés növekedésének szubjektív tényezői sem, hiszen 1949 az irreális, felülről szervezett munkaverseny mozgalom fellendülésének az éve is volt. 1949 azzal is beírta jelét a történelembe, hogy a magánszektor további államosítását a szocialista építés ütemének meggyorsí-
