Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)
A Nógrádi út
tása jellemezte. A lo munkavállalónál nagyobb létszámot foglalkoztató üzemek, a külföldi tőkéstulajdon államosításával együtt nem gazdasági, inkább politikai célokat szolgáltak. Az első ötéves terv kidolgozására már 1948-ban megkezdték a lépéseket. Célja a népgazdaság uj alapokra való helyezése mellett a gazdasági szerkezet megváltoztatása, és az ipar súlyának növelése volt. A szocializmus alapjainak lerakásával ipariagrár országgá kellett volna válnia Magyarországnak. A tervben tükröződő iparosítási politika - a szovjet ötéves terv példáját követve - a nehézipar elsődlegességét tűzte ki fejlesztési céljául. Azonban a felhalmozási arány növelése, a technikai fejlesztés háttérbe szorítása, a politikai szempontok uralma, a külföldről másolt gazdasági irányítási mechanizmus komoly veszélyeket rejtett magában. Megyénkben is a terv, menetközbeni emelése révén irreálisnak bizonyult. Az indulásnál jelentkező gondok kihatásai jóval messzebre is mutattak. A kisipar, kiskereskedelem felszámolása - amit Nógrád túlzottan radikálisan hajtott végre - a közellátás zavarát hozta. A jelentkező foglalkoztatási gondok az ipar ágazati és területi szerkezetére mégsem hatottak kellő súllyal, változatlan maradt. Iparosítani kellett volna a megye más területein, üzemeket korszerűsíteni, új iparágakat letelepíteni, a szénbányászat és a vasipar extenzív fejlesztését lecsökkenteni. A gyakorlatban azonban az ellenkező történt. Az ipari beruházások értékének többsége bányászati jellegű maradt. Az irreális termelési mutatókat azonban a bányászat nem tudta teljesiteni, a termelés növekedése döntően a munkások létszámának növeléséből állt össze. Ugyanekkor a szén minőségének romlását semmivel sem lehetett ellensúlyozni. A medence iparában elfoglalt súlyának megfelelően a bányászatról példaértékűen kell szólni: az ország gazdasági ujjáépitéséban vállalt szerepének megfelelően a szénmedencében a szövetségesek iránti bizalmatlanság; a sejtrendszer, a szekta-szellem; a viszonylag alacsony politikai iskolázottság a dogmatizmus erősödésének teremtett megjelenési lehetőséget. Ez a felfogás sokáig: alapvetően az 5o-es évek végéig, egyes elemeiben azon is túl élt.
