Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

A Nógrádi út

A területi szerkezet egyoldalúsága azt eredményezte, hogy amíg Salgótarján környékén férfi munkaerőhiány volt, a megye déli és nyugati területein számottevővé vált a szomszéd megyébe és a fővárosba való ingázás. A mezőgazdaságban a tagosítások, továbbá a kétlaki bányászok és ipari munkások körében 1952 júniusa után szervezett nagy földfelajánlási kampányok felgyorsították a földtől való megváltást Nógrádban. E földek tartalék ingatlanként állami kezelésbe kerültek. A tartalék területek igen jelentős része elvadult, műveletlen, bevetetlen maradt. A nógrádi határ tavaszi képe 1953-ban híven tükrözte a megye mezőgazdaságának válságos helyzetét. A mezőgazdaság fejlődése, a szocialista nagyüzemek kialakulása irányában hatott. 1961-től a TSZ-ek mintegy 1/4-e működik napjainkra. Jelentős változás következett be a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számában. Arányuk az össznépességen belül 13,8 %-ra csökkent. A termelés egyre inkább iparszerüvé válik, így életmódjukkal is közelítenek a munkásokéhoz. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 1/4-e a melléküzemágakban dolgozik, mintegy 4o %-a nem mezőgazdasági munkát végez. 2. Népesség-, foglalkoztatás A háború végén Nógrád megyében közel 2oo ezer ember élt. A lakosság a háború következményeként 4 %-al csökkent. Nógrád megye társadalmi politikai életére 1945 tavaszától közvetlenül kihatott a Csehszlovák-Magyar viszony alakulása. A Csehszlovák kormány 1945 április 5-én nyilvánosságra hozott kassai programja, az aktív antifasiszták kivételével megfosztotta állampolgárságától a csehszlovákiai magyar kisebbséget és célul tűzte ki eltávolítását. 1946 elején került sor a Magyar-Csehszlovák lakosságcsere egyezmény aláírására. 1948 április lo-ig az eredetileg jelentkezett 9239o személyből 73273 hagyta el Magyarországot, Csehszlovákiából pedig a kitelepítésre kijelölt lo5o47 magyar nemzetiségi lakos közül 684o7 költözött Magyarországra. Növelte az áttelepültek számát Nógrádban azoknak az Ipolyon túli ma-