Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

A Nógrádi út

gyar nemzetiségi községeknek a lakossága, akik 1946 októberé­től menekültek át a határon, félve a csehországi deportálástól, amelyet az 1945. évi Csehszlovák közmunkarendelet tett lehető­vé. A lakosságcsere nagy politikai és szervezési feladatokat rótt a magyar szervekre. A Csehszlovákiából érkezők és á me­gyében letelepedők növelték a munkanélküliek, ellátatlanok számát, amely összesen 4-6 ezer fő volt. /64-65.p/ Az első ötéves tervidőszak kezdetekor fellépő nagyméretű munkaerő-hiány ellenére sem sikerült megszüntetni a legégetőbb társadalmi problémát - a latens munkanélküliséget. Ellentmon­dásnak tűnhet ez a megállapítás, mert az öt év alatt a megye bányászatában és gyáriparában emelkedett a munkások és alkal­mazottak száma. Sőt 1951-52-ben még a megyehatáron kívüli területeken is történt munkaerő toborzás. A probléma alap­vetően abból fakadt, hogy az iparfejlesztés nem vette figye­lembe a rendelkezésre álló fölös munkaerő összetételét. Döntő­en ugyanis a szénbányászatban és az ugyancsak erős fizikumot kivánó vasas üzemekben, továbbá az építőiparban nyílott alka­lom az elhelyezkedésre. A kiugróan nagy munkaerőtartalék /túlnépesedettség/ ellenére - a gyér beruházások és a jnegyei szükséglethez nem igazodó iparfejlesztési politika következtében - az országosnál ked­vezőtlenebbül alakult a foglalkoztatottság. Nógrád megyében az ipari és mezőgazdasági keresők aránya 1945 előtt nagyjában azonos volt, 4o-4o %: az ipari keresők óriási többsége munkás volt. A társadalmi-gazdasági struktúra megváltozásával a 4o-es 5o-es évek fordulóján majd a 6o-as években a háború előtt agrárproletárok tömegesen kerültek az iparba segédmunkásként. A paraszti túlnépesedés felszámolását csak a mezőgazdaságon belül nem lehetett megoldani. A feles­leg elszívása elsősorban a szocialista iparosítás során jelent kező nagymérvű ipari munkaerő igénnyel volt megoldható. Az ipari proletariátuson belül már 1945 előtt is sok volt a kétlaki munkás. A vidék földbirtok eloszlása szinte paran­csolóan irta elő, hogy a táj lakosainak fel kelljen cserél­nie a paraszti sorsot a munkás sorssal - irta Szabó Zoltán. A társadalmi átrétegződéBJ folyamat Nógrád megyében is a

Next

/
Oldalképek
Tartalom