Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

A Nógrádi út

rekonstrukciója főleg Salgótarjánban. 1975-8o között a megye iparára a gyorsabb ütemű fejlődés volt a jellemző, bár több évtizedes gépekig terjed a műszaki-technikai színvonal. S ne feledjük., 196o a gazdaságirányítás felülvizsgálatát is jelentette, amit az 1964-es népgazdasági terv újrafogalmazása követett. 1966-ban meghatározták a gazdasági reform céljait, amit 1968 január 1-vel vezettek be gazdaságirányítás reformként. Az 1973-as olajválság látványosan érintette a megyei gazdaságot. Lelassította a folyamatokat és ismét kevésbé indokoltan a szén iránti érdeklődést helyezte előtérbe. A népgazdasági egyensúlyt országosan külföldi hitelek felvételével biztosították. 1973-75 között a reform elbizonytalanodott, lelassult majd megállt. Az extenziv fejlődés forrásainak korlátai Nógrádban az országoshoz viszonyítva későn jelentkeztek, de a 7o-es évek végére itt is 2 %-al csökkent a foglalkoztatási létszám. A megye mezőgazdasága L961-198o között a nagyüzemek termelésének emelkedését muta/tja. Igaz már csak 36 TSZ és 2 államigazdaság maradt az egyesítések után. Azonban racionálisabb lett a föld hasznosítása, az adottságokhoz jobban igazodott a termelési szerkezet. Uj jelenség erősödött meg a mezőgazdasági üzemekben a kiegészítő- ipari tevékenység

. 198o-ra már a bevételek 4o %-a a kiegészítő tevékenységből származott Nógrád œegyében. Nógrád megye lakossága a gazdasági élet alakulásából, javulásából azt szűrhette le, hogy javult a foglalkoztatottság aránya, az megközelítette az országos átlagot. Az ipar ágazati és termékszerkezete a mutatók alapján sokkal differenciáltabb a korábbinál és a megye egész területét érinti. Az ipari üzemek döntően feldolgozóipari tevékenységet folytattak. Vezető iparág lett a gépipar, mely az épitőanyagiparral a bányászattal és a könnyűiparral együtt a bruttótermelés 8o X-át adták. Jellemző maradt azonban továbbra is a megyére nézve, hogy az ipari üzemek tëbbsége nem helyi székhelyű, népgazdaságilag kiemelt gazdáikodé egység. A múltból hozott örökségünk tovább él napjainkban úgy is, hogy nem települt